A disznószagot ismerő, az elméletben is otthonos és az udvari etikettnek is megfelelő, igazi agrárszakembert hallgathatott meg Gráf József személyében az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szerdán. Az agrárminiszter-jelölt tisztában van azzal, hogy egyéves mozgástere meglehetősen szűk, ezért elsősorban nem is költségvetési többletforrásokat vár, hanem átcsoportosítási lehetőséget. Kéri majd a kormánytól a tárcákra vonatkozó kötelező tartalékolási alap felszabadítását az agrártárca esetében, ami több mint 10 milliárd forintot jelent. Az átcsoportosítási lehetőséggel élni kíván egyéb esetekben, például a Nemzeti Fejlesztési Terv esetében is, a források minél hatékonyabb felhasználása érdekében.
Gráf József értékelése szerint a magyar mezőgazdaság a számok tekintetében „rendben van”, megfigyelők szerint a valóság azonban más képet mutat. Tavaly a mezőgazdasági termelés értéke 1615 milliárd forint volt, volumene 14 százalékkal nőtt, ezen belül azonban a növénytermesztésé 32 százalékkal emelkedett, míg az állattenyésztésé több mint 9 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ez strukturális gondot jelent, s mivel az EU-támogatások – ezen belül a TOP UP is – alapvetően földalapúak, meg kell találni azokat a lehetőségeket, hogy a hallatlanul nehéz helyzetben lévő állattenyésztési ágazatoknak a rendelkezésre álló kevés forrást elosszuk – fogalmazott Gráf, aki szerint az állattenyésztés támogatása nélkül a növénytermesztés is visszaesik. E kijelentés és a forrásátcsoportosítási kezdeményezés alapján az állattartók esetleg már az idén reménykedhetnek valamiféle többlettámogatásban – vélik megfigyelők.
Gráf József ígérete szerint nem fordulhat elő, hogy a támogatásokat ne időben kapják meg a gazdálkodók, s szerinte az eddigi késés konzekvenciáit is le kell vonni, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal élén például gyors váltás várható. Gyakorlati tapasztalataiból kiindulva úgy vélte, nem az uniós előírásoknak való megfelelés elsősorban a feladat, hanem a támogatások minél nagyobb arányú felhasználása.
