Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sokat vitatott és koncepciójában is számos átdolgozást megélt felsőoktatási törvénytervezet reformértékű változtatásokat irányoz elő a felsőoktatási intézmények finanszírozását, irányítását és a képzési struktúrát illetően. Az ellenzéki pártok csaknem 400 módosító indítványának zöme koncepcionális szinten változtatna, többnyire az intézményi autonómia csorbulására, az államilag finanszírozott keretszám (így az esélyegyenlősség) csökkenésére, valamint az infrastruktúra-fejlesztésnél alkalmazott ppp-finanszírozási struktúrában rejlő bizonytalanságra és „lopakodó privatizációra” hivatkozva. A kormánypárti oldalról érkezett – esélyes – javaslatok zöme pontosító jellegű, érdemi változtatást többnyire a stratégiai és gazdálkodási döntésekért felelős irányító testületek (it) és az akadémiai kérdésekért felelős szenátus vonatkozásában kértek (a testületeket már a következő tanévtől létre kell hozni).
A közalapítványi fenntartású intézményeknél az állami iskolákkal azonos feltételekkel – kétharmad részt az intézmény, egyharmad részt az oktatási miniszter jelöli ki az it-tagokat – szabályoznák a testületek felállását és működését, de az intézmények által alapított gazdasági társaságok bevételei is azonos elbírálás alá esnének. Vagyis nem terhelné adófizetési kötelezettség ezen bevételeket, ha azokat az alaptevékenységgel összefüggésben használják fel. A javaslatok egyike továbbá nem tenné kötelezővé az it-tagok részére a vagyonnyilatkozatot. Szintén a zöld utat kapott módosítók között szerepel az, amely szerint az it-nek kötelező lesz kikérni a szenátus véleményét az intézmény szervezetét érintő döntések előtt.
A tanulmányi ügyek közé tartozó meghatározó kérdés, hogy a záróvizsgát követően mennyi idő telhet el a hiányzó nyelvvizsga megszerzéséig, illetve a tanulmányok befejezése és a szakdolgozat leadása között. Míg az eredeti tervezet nem határozna meg időkorlátot, addig a módosító javaslatokban öt, illetve hét év szerepel, ami még mindig jelentősen kedvezőbb a jelenleg általános három évnél.
Magyar Bálint oktatási miniszter szerint koncepcionális szinten változatlan formában megy végszavazásra a törvény. A képzési szerkezet esetében ez a többciklusú lineáris rendszer (hároméves alap, kétéves egyetemi, majd hároméves doktori képzés) kötelező bevezetését jelenti a 2006–2007-es tanévtől. A képzési rendszer átalakításához 6,7 milliárd forint pályázati pénz áll rendelkezésre, de az intézmények többségének saját forrásból kell megoldani a reformot. Az államilag finanszírozott létszám szűkülése pedig a második képzési ciklusban valósul meg: negyed- és ötödévet ugyanis csak az alapképzést végzettek 35 százaléka végezhet állami finanszírozással. A normatív finanszírozási rendszer minden hallgatónak 12 félévet, illetve 300 kreditet biztosít, ebből az alapképzés során 180 kreditet szerez meg a hallgató. Magyar Bálint szerint ez nem csökkenti az esélyegyelőséget, mindössze az elitképzés létrejöttét és a munkaerő-piaci igények érvényesülését segíti elő. A piaci igények integrálásáért egyébként az it lesz felelős.
