Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hónapokon belül elindulhatnak az első próbaperek a helyi iparűzési adó ügyében, ugyanis számos társaság komolyan fontolgatja, hogy visszaperli az adott önkormányzattól az uniós csatlakozás óta befizetett és befizetendő adó összegét – derült ki a Deloitte és az AmCham közös rendezvényén. A pereskedés alapja a forgalmi típusú adókra vonatkozó uniós szabályozás lehet, amely szerint minden tagállam csak egy forgalmi típusú adónemet tarthat fenn, vagyis az áfán kívül nem vethető ki adó a cégek forgalmára. Az iparűzési adó pedig forgalmi típusú adónak minősül – vélik a szakértők. Bátorítást adhat az érintett társaságoknak a jelenleg az Európai Bíróság előtt lévő ügy is egy olasz helyi adónem tárgyában. A Banca Popolare di Cremona kontra olasz állam perben az olasz regionális adó EU-konformitását kérdőjelezte meg a felperes, mivel azt a hozzáadott értékre vetik ki, így felfogható az áfához hasonló forgalmi adóként is. A főügyészi vélemény szerint nem engedhető meg az adónem fenntartása, a bírósági gyakorlat szerint pedig kilencven százalékban elfogadja a testület az ügyészi véleményt.
Ez az ügy felgyorsíthatja a magyar iparűzési adó miatt indítandó eljárásokat, amelyek így is 1,5–2,5 évet vehetnek igénybe. A menetrend szerint ugyanis először az illetékes magyar bírósághoz fordulhatnak a cégek, majd ezt követően a magyar bíróság kérheti ki az EB határozatát. Az ma nem mondható meg, hogy a vállalkozók mekkora körére vonatkozhat majd a leendő – valószínűleg a cégek számára kedvező – döntés, hiszen megadhatja az adó visszaigénylésének jogát az EB minden érintett vállalkozásnak a kérdéses időszakra nézve, de olyan megkötéssel is élhet, hogy csak a döntésig eljárást indított társaságoknak biztosít lehetőséget. Márkus Csaba, a Deloitte szakértője szerint ez utóbbi – kedvezőtlenebb – forgatókönyvre érdemes felkészülni.
A társaságok számára korántsem egyértelmű döntés az iparűzési adó visszakövetelése – véli Kövesdy Attila vezető menedzser. Amennyiben fontos önkormányzati döntést vár a társaság vagy az adott településen tőle származik az egyetlen jelentős helyiadó-bevétel, elállhatnak a pertől a cégek.
Az uniós jogszabályok az iparűzési adón felül számos más ügyben is kedvezőbb feltételeket biztosítanak a vállalatoknak, mint egyes nemzeti jogszabályok. Az esetek nagy részében peres eljárás útján érvényesíthetik igazukat a vállalkozások. Előfordult például, hogy be nem vallott jövedelem vagy az országból kiáramló pénzösszeg után kirótt büntetés összegét sikerült jelentősen redukálni arra hivatkozva, hogy a túlzott bírság korlátozza a szabad tőkemozgás alapelvét. Előfordul, hogy az állami szervek által engedélyezett demonstrációk okozta kár megtérítését követelik jellemzően szállítmányozással foglalkozó cégek. Itt azt kell bizonyítani, hogy az áruk szabad áramlása azért nem valósulhatott meg, mert az állam a kellő körültekintés nélkül adott engedélyt a tüntetés megtartására.
