Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Draskovics Tibor pénzügyminisztert április 25-i hatállyal felmenti és utódjául Veres János eddigi kabinetfőnököt jelöli a pénzügyi tárca élére – erről tájékoztatta hétfő délelőtt az MSZP parlamenti frakcióját, majd nem sokkal ezután a sajtót Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
A délután már holland befektetőkkel tárgyaló miniszterelnök a NAPI Gazdaság kérdésére döntését azzal indokolta, hogy a kormány előtt álló feladatok megoldásához az eddiginél nagyobb szakmai és politikai támogatásra van szüksége a pénzügyi tárca vezetőjének. A miniszterjelölt bemutatásakor Gyurcsány elmondta: döntésének nincs köze az államháztartás kedd délután publikálásra kerülő első három havi számaihoz, lévén azokat még nem ismeri.
A felkért pénzügyminiszter ebben a minőségében első nyilvános szereplésén elmondta: „jelenlegi ismeretei szerint” nincs szükség sürgős költségvetési kiigazításra. Folytatni kell a konvergencia-program megvalósítását – tette hozzá Veres. A „reformok” helyett a „száz lépés programját” meghirdető kormány terveiről a leendő miniszter nem közölt részleteket, mint mondta folyik az intézkedéscsomag előkészítése. Veres a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos kérdésre annyit válaszolt, hogy nincs mit takargatnia, sikeres vállalkozóként és apai örökségből növelte a vagyonát.
A miniszterelnök Draskoviccsal még nem konzultált a továbbiakról, de reméli, hogy ha nem az igazgatásban, akkor a gazdaságban megtalálja majd a helyét. A felmentett miniszter rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta: egyelőre nem döntötte el miként folytatja pályafutását. Ha a miniszterelnök számít rám, azt megtiszteltetésnek veszem – fogalmazott a szakember. Arról egyelőre a PM sajtóosztálya sem tud, hogy mi lesz a tárca többi felső vezetőjének – Katona Tamás politikai államtitkárnak és Radnai György közigazgatási államtitkárnak – a sorsa Veres József Nádor térre való visszatérése után.
A gazdaság jól teljesített az elmúlt 15 hónapban, de a külső és a belső egyensúly nem javult olyan mértékben és ütemben, ahogyan az kívánatos lett volna – értékelte felmentésének körülményeit Draskovics. Az adóreform-bizottság munkájával kapcsolatban úgy vélekedett: világossá vált, hogy a meglévő keretek között, a kiadások jelentős csökkentése nélkül csak kis lépéseket lehet tenni. Draskovics saját sikereként könyvelte el, hogy a miniszterelnök is belátta: nem lehet tovább halogatni a teljes közszférára kiterjedő reformot. Ennek hiányában ugyanis az eurót be lehet vezetni, de tartós egyensúly nem lehetséges. A tárcavezető elmondta: reformjavaslatait a múlt héten átadta a kormányfőnek, a további intézkedések ezen a koncepción alapulhatnak.
Az egyensúly várt javulásának elmaradása a távozó miniszter szerint elsősorban két okra vezethető vissza. Az egyik a független jegybank „nem kellő együttműködése”, míg a másik a szükséges politikai támogatás hiánya volt. Lapunk megkeresésére az MNB kommunikációs főosztálya nem kívánta kommentálni Draskovics kijelentéseit.
Megfigyelők szerint Veres János kinevezése azt a célt szolgálja, hogy a kormány tervezett reformtörekvéseivel könnyen azonosulni tudó személy irányítsa a Pénzügyminisztériumot. A zökkenőmentes együttműködést szolgálhatja a pénzügyi vezetés és a kormány között, hogy az APEH élére másfél hónapja került Szikora Jánost ugyanabból a megyéből, Szabolcsból emelték ki, ahol Veres országgyűlési mandátumhoz jutott. A jó munkakapcsolatra szükség is lehet, mivel a kormányfő az elmúlt hetekben többször is bírálta az adóreform-bizottság által a kormány asztalára letett munkaanyagot. Így valószínűsíthető, hogy a már az Országgyűlésben is megtárgyalt „akadálymentesítő” adócsomagot újabb követi. Kérdéses ugyanakkor, hogy ennek kidolgozására, megszövegezésére és elfogadására lesz-e elég ideje a tavaszi ülésszak végéig az amúgy is elmaradásokkal küszködő bürokratáknak és képviselőknek.
Szakértők Draskovics távozása nyomán nem várnak különösebb változást gazdaságpolitikában. Ez egyben azt is jelenti, hogy a választások kapcsán nem nyílik tágabbra az állam bukszája. A pénzügyminiszter-váltás inkább politikai lépés volt, bár számos gazdasági indok alapján – így az államháztartási hiány miatt – is meneszteni lehetett volna Draskovics Tibort. Erdős Szabolcs szerint az Európai Bizottság figyelmeztetési miatt nem várható irányváltás a gazdaságpolitikában. Az Ecostat szakértője szerint vélhetően a szűk mozgástér miatt választja a kormány a „100 apró lépést”. Palócz Éva, a Kopint-Datorg szakembere szerint egyelőre nem lehet megjósolni, hogy mivel jár a váltás, s azt sem lehet tudni, hogy miért távozott a pénzügyminiszter. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az adóreform bizottság munkája kapcsán csupán azt hangoztatta, hogy elégedetlen, bátrabb lépéseket kellett volna tenni, ám konkrétumokról nem beszélt. Veresnek rövid időn belül ismertetnie kellene jövőbeni terveit, az alapján ki lehetne következtetni, hogy miért váltották le Draskovicsot.
Az ING Bank elemzője, Barcza György úgy véli, nem volt nagy meglepetés Draskovics menesztése, hiszen tavaly ősz óta egyre-másra érkeztek a Draskovics Tibor távozásával kapcsolatos pletykák, ráadásul Magyarországon egy pénzügyminiszter ritkán marad hivatalában egy évnél tovább – ráadásul Draskovics nem volt a kormányfő embere, már Gyurcsány hivatalba lépésekor is jószerivel a piac tartotta meg hivatalában. Kérdés, hogy a költségvetési intézmények kiadásainak lefaragása, az áfautalások visszafogása tényleg csökkentették-e a deficitet, vagy csak a gondok elhalasztásáról volt-e szó.
Egyelőre azt sem tudni, Veres János hivatalba lépése átalakítást, vagy a választásra való felkészülést hoz-e, ez legkorábban nyáron, vagy a 2006-os költségvetés készítésekor derül ki. Barcza szerint az államháztartási reformhoz a kormány önmagában nem elég, ahhoz szélesebb politikai támogatás kellene. A váltás mögött tisztán politikai motivációk állnak – vélik a Budapest Economics elemzői. A kormányfő fiskális politikai elképzeléseivel jobban egybevág Veres személye, mint a menesztett pénzügyéré. A jelenlegi büdzsé mindenesetre tartogat némi választási manőverezési lehetőséget – ami csökkenti a reformok esélyét –, ám sem az unió, sem pedig a piac nem nézné jó szemmel az intenzív költekezést. A reformok esélyét az is jelentősen csökkenti, hogy a költségvetésben egyelőre nem látnak tisztán, nagyon sok olyan tétel, ami nem is szerepel benn, de kiadásként vetődhet fel – vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az államháztartás jelenlegi állapota így nem teszi lehetővé a reformok beindítását, csak a tisztánlátás is hónapokat venne igénybe.
