Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) tiltakozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az uniós csatlakozás előtt kusza szabályozás lett volna az iparjogvédelem területén (NAPI Gazdaság, 2005. április 12., 1–3. oldal) és ez kihasználva a generikusgyártók halászhattak volna a zavarosban. A szövetség azon véleményen van, hogy a hazai gyógyszergyártók csakis független, más gyógyszergyártó cég által nem védett eljárással készíthettek gyógyszert, erre szigorú szabályozás kötelezte őket. Ez így is van, ám míg az innovatív gyártóknak a termékoltalom, a generikusoknak az eljárásoltalom a kedvezőbb – Magyarországon 1994-ig ez utóbbi védte a medicinákat. A vita részben arról időszakról szól, amikor Magyarországon és a legtöbb volt szocialista államban eljárási szabadalom védte a gyógyszereket. Az európai szabadalmi rendszerek mintegy 100 esztendeig nem engedték meg a vegyi termékek, beleértve a gyógyszerek szabadalmaztatását. Kizárólag az eljárást, vagyis az előállítási módot lehetett levédeni. Ezzel szemben az Egyesült Államokban már régóta lehetővé tették a termékszabadalmat a gyógyszerek és egyéb vegyi szerek körében, majd később ez a rendszer terjedt el az egész világon. Magyarországon 1994-ben törvény vezette be a termékszabadalmat, ám egy amerikai–magyar megállapodás lehetővé tette, jogy 1987 januárja és 1993. június 30. között elsőbbségi külföldi szabadalmakra lehetett átmeneti szabadalmi oltalmat kérni, ami azt jelentette, hogy az eljárási szabadalommal rendelkező gyógyszerekre 1987. január 1-től érvényesen lehetett termékoltalmat szerezni. A Magyosz szerint ráadásul így olyan szabadalmak is keletkeztek, amelyek nem teljesítették a szabadalmazhatósági kritériumokat.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete kitart azon véleménye mellett, hogy nem volt teljesen tiszta a helyzet, hiszen több kelet-európai országban számos olyan generikus patikaszer volt – és van jelenleg is – forgalomban, amelyeket a nyugati államokban termékoltalom miatt nem lehetett piacra dobni. A vita egyértelmű, hiszen az originális gyártók így szerezhetnek nyereséget, hiszen az oltalom monopóliumot is jelent egyben.
