Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar gazdaságban a tavalyi év felemás örökséget hagyott 2005-re – derül ki a Kopint-Datorg idei első konjunktúrajelentéséből. A növekedés 4 százalékos üteme jelentős gyorsulás az előző évi 3 százalékhoz képest, a növekedési potenciál ennek ellenére csökkent, különösen a beruházások utolsó negyedévi, mindössze 0,3 százalékos növekedése jelzett komoly lassulást. Folytatódott, illetve megerősödött a 2003 második felében elkezdődött szerkezetváltás: a növekedés húzóerejét a beruházások és az export adták, a végső fogyasztás növekedési üteme pedig jelentősen visszaesett. A múlt évben valamelyest romlott Magyarország relatív pozíciója a csatlakozó országok között.
Az új kelet-közép-európai EU-tagok között Csehország mellett Magyarország produkálta a leglassúbb növekedést, miközben az ikerdeficit – azaz a folyó fizetési mérleg és az államháztartás együttes hiánya – a legnagyobb volt. A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly 700 millió euróval emelkedett és a GDP arányában is nőtt. Az idei hiányt a tavalyihoz hasonló szintre prognosztizálják a kutatók, ami a GDP arányában némi mérséklődés. Az államháztartás tavalyi, 5,4 százalékos (önkormányzatok nélküli) GDP-arányos deficitje jócskán meghaladta a pénzügyi tárca évközi előrejelzését, amely hosszú ideig 4,6 százalékos hiányt tűzött ki célul. Az idei államháztartási hiány a hivatalos 4,7 százalékos céllal szemben 5 százalék körül lehet, ám ehhez is szigorú költségvetési politikára lenne szükség, mivel az alacsony infláció és a lassuló növekedés miatt a tervezettnél alacsonyabb lesz a nominális GDP.
Kedvező fejlemény az infláció meredek csökkenése, miután 2004 közepére a gazdaság nagyjából ledolgozta a januári áfaemelés hatását, tavaly ősztől gyorsan csökken az infláció. A tavalyi 6,8 százalékos éves átlagos fogyasztói árindex után az idén éves átlagban 3,5 százalék várható, de ideális esetben nem zárható ki ennél alacsonyabb áremelkedési ütem sem.
