Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem hatott a meglepetés erejével az elemzőkre a KSH által közzétett 3,5 százalékos 12 havi, illetve 0,7 százalékos egyhavi áremelkedés. Lapunk konszenzusa egy hónapra 0,59, egy évre visszatekintően pedig 3,33 százalékot mutatott (NAPI Gazdaság, 2005. április 8., 1–3. oldal). A vártnál gyorsabb inflációt alapvetően az üzemanyagok, az elektromos energia és az idényáras élelmiszerek nyakába lehet varrni. Barcza György, az ING Bank szakértője a NAPI Online-on arra hívta fel a figyelmet, hogy a benzin, a szerencsejáték és az elektromos energia árváltozása dobta meg a számokat, ugyanakkor a mostani eltérés nem tendenciákra, csupán arra irányítja a figyelmet, hogy nem szabad túl optimistának lenni. Az idén az első három hónapban átlagosan 3,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
Korábban elemzők úgy vélekedtek, hogy a tegnapi adat útmutatást jelent a piac számára a kamatkilátásokat illetően (NAPI Gazdaság, 2005. április 11., 1–3. oldal). Nos, a 3,5 százalék valóban iránymutatónak tűnik abban az értelemben, hogy gyakorlatilag teljességgel elillanni látszanak a 25 bázispontnál nagyobb áprilisi kamatcsökkentés esélyei. Ez alatti áremelkedés ugyanis erősíthette volna az amúgy bizonytalannak látszó fél százalékpontos vágási várakozásokat, ám így „megegyezni látszik” a jegybank és a piac a 25 bázispontban. A jegybankot az infláció csökkenésének megtörése, a továbbra is meglehetősen volatilis nemzetközi piacok óvatosságra intik, a piacok pedig gyakorlatilag nem reagáltak a KSH közzétételére – vélekedett Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Ez azt is jelenti, hogy számítottak az áremelkedés magasabb ütemére, várakozásaik nem változtak, azaz maradt a három hónapra beárazott 50 bázispont, aminek lefutása látszik eldőlni most. A monetáris tanács pedig hagyományosan szem előtt tartja a piaci várakozásokat. Draskovics Tibor Luxembourgban a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy a vártnál nagyobb infláció ellenére a jegybanknak jelentős tere maradt a pénzügypolitikában, beleértve a kamatcsökkentést. Barcza nem tartja tragikusnak a mostani számot, a monetáris tanács hétfői ülésén a kamatvágásról szóló döntést szerinte nem igazán befolyásolja a makroadat, az elsősorban a forintkurzustól függ.
Az inflációs kilátások nem változtak, az elemzők szerint az év végi 4 százalékos inflációs cél így is teljesíthető, és az is kedvező, hogy a maginfláció a korábbi 3,1 százalékról 2,8 százalékra csökkent. Áprilisban egyébként szintén figyelni kell a benzinárra, a kőolaj magas világpiaci kurzusa miatt ugyanis a Mol tovább emelheti a benzinárat. Forián Szabó Gergely, a CA-IB elemzője arra számít, hogy az infláció áprilisban megközelítheti, sőt, el is érheti a 4 százalékot, mivel a ruházati termékek esetében hagyományosan erős hónap az április, és maradt még bőven az üzemanyagok áremelkedésében is tartalék.
