Az Európai Unió és Románia közötti csatlakozási szerződés agrárfejezetében vállalt kötelezettségek teljesítése sokként érheti a román mezőgazdaságot, és így kiemelten a romániai magyarságot – jelentette ki Gál Kinga európai parlamenti képviselő a NAPI Gazdaság és a Krónika Befektetési boom Romániában című konferenciáján Kolozsvárott. Gál szerint az ország által vállalt kvóták súlyosan érinthetik a tej- és húsipart, illetve a növénytermesztést is. Románia támogatható gabonakvótája 2,65 tonna lesz hektáronként, míg Magyarország esetében ez 4,5, Franciaországban 6,5 tonna. A tejkvóta Romániában 3 millió 57 ezer tonna, szemben a lényegesen kisebb Magyarországon megtermelhető majd’ 2 millió tonnával. A tehenek számát 150 ezerre kellene csökkenteni, míg jelenleg mintegy egymillió van belőlük Romániában.
Románia EU-csatlakozása az Európai Tanács asztalán ugyanakkor már egy lezárt kérdés – vélte Gál. Nem mondható azonban, hogy az Európai Bizottság problémamentesnek tartaná egyes részkérdésekben a felkészülést – közölte Gál. Létezik ugyanis egy védzáradék, melynek alapján a csatlakozási szerződés április 25-i aláírása után is van lehetőség a 2007. január elsejére tervezett belépés egy évvel történő eltolására. Néhány kérdés ugyanis még függőben van az Európai Parlamentben az üggyel kapcsolatban, elsősorban a versenypolitika, a bel- és igazságügy, valamint a környezetvédelem aggasztja a képviselőket.
Az előcsatlakozási alapok forrásainak lehívásában a romániai régiók nagy része nem jeleskedik, ezt hasonlóan látják az EU és a román kormány oldaláról. Ugyanakkor még futnak ezek a programok 19 hónapig, így oda kell figyelni a hatékonyabb felhasználásra.
A csatlakozás után induló felzárkózási alapok közül a strukturális 5 milliárd eurós kerettel indul, míg a vidékfejlesztési több mint hárommilliárddal, ezek is lehetőséget jelentenek a romániai magyar vállalkozásoknak. A magyar kormány által finanszírozott hitelprogramok szintén sokat segíthetnek ezekben a régiókban az önrész felmutatásában – vélte a képviselő.
