A márciusra vonatkozó inflációs NAPI-konszenzus egy évre visszatekintően 3,33, egy hónapra visszamenőleg pedig 0,6 százalékos áremelkedést mutat. Az elemzők némiképp ismét lejjebb hozták az inflációs várakozásaikat, a pálya nemigen változott, de alacsonyabb szintű lefutásra számítanak. Az év végi infláció a márciusban várt 3,81 százalék után most 3,65 százalékra, az ugyanakkor 3,62 százalékosra tett átlagos áremelkedés pedig 3,51 százalékra mérséklődött. A márciusi inflációs adatot április 12-én teszi közzé a KSH.
Az infláció növekedését segítik a villamosenergia-árak; emelésüknek már februárban is mutatkozott némi hatása, a „kibontakozás” azonban márciusra esedékes. Az átlagos infláció feletti mértékben nőnek az üzemanyagok árai is, de ennek a nagyja áprilisra ígérkezik. Ugyancsak húzó hatásúak a szabályozott árak a szolgáltatások területén (szemétszállítás, csatornadíj, vízdíj, a tömegközlekedés) – véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Februárhoz képest sok folyamat nem változott. Abban egyetértenek a szakértők, hogy az élelmiszerek ezúttal sem növelik az inflációt, elsősorban a húsvét előtt kibontakozó „sonkaháború” miatt, míg az idényáras élelmiszerek árai lassuló ütemben növekedtek a korábbi hónapokhoz képest.
Eltérő a ruházati árak megítélése. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint eljött a szezonális áremelkedés időszaka, Kovács György, a Budapest Economics szakértője szerint azonban a hideg elhúzódása ezt kissé elodázhatja. Ráadásul szezonváltás is volt márciusban, kérdés, hogy meddig tart a bennragadó téli kollekciók kiárusítása. Ugyancsak eltérően ítélik meg a szakértők a március közepétől érvényes szerencsejáték-áremelkedést. Egyesek szerint ez csak elhanyagolható mértékben érinti a márciusi rátát, mások azonban úgy vélik, a lottószelvények árának jelentős emelése meglátszik az infláción.
Az év hátralevő részében a májusi csökkenést követően az infláció fokozatos növekedését várjuk – mondta Barcza György, az ING vezető elemzője. Véleménye szerinte májusban az infláció ismét a februárban látott alacsony szintre csökkenhet – jobbára a bázishatás miatt. Mások egyenesen májusban látják az inflációs görbe mélypontját, Vojnits Tamás, az OTP elemzési igazgatója 3 százalék alatti 12 havi áremelkedéssel számol ebben a hónapban. Abban egyetértés van, hogy szeptembertől 3,5 százalék fölé gyorsul az áremelkedés. Az év második felében az infláció erősödését fokozhatja a tartós fogyasztási cikkek drágulása – ami a várhatóan gyengébb forint miatt következhet be –, valamint a tavaly rendkívül alacsony élelmiszerárak emelkedése. Az olaj is okozhat még kellemetlen meglepetéseket, ha ugyanis a nyersolaj ára nem csökken és a dollár tovább erősödik, akkor a magas üzemanyag- és energiaárak is fűthetik az inflációt.
