Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A privatizáció több mint 15 éves története során az állam a vállalataiban meglévő induló vagyonának 10–15 százalékát vesztette el rossz gazdálkodás vagy piaci értékvesztés miatt – derült ki Kovács Árpád számvevőszéki elnök és Báger Gusztáv igazgató parlamenti bizottsági prezentációjából. Az ÁSZ módszertani intézetét vezető Báger elmondta: becsléseik szerint akkori értéken az állam 1990-ben mintegy 2600 milliárd forintos vagyonának csaknem 30 százalékát sikerült eladni, 10 százaléka pedig még mindig állami kézben van. Felszámolással és más megszűnési eljárásokkal mintegy 10 százalékkal csökkent a tulajdon. Az egyéb – önkormányzati, társadalombiztosítási – vagyonértékesítést és átadást leszámítva 30 százalékos lehet a vagyonvesztés. Ebből pedig 10–15 százalékos az a szürke zóna, ahol például „tudatos magatartás miatti érték alatti eladásoknak” köszönhetően nem számszerűsíthető módon csökkent a vagyon.
A privatizációs folyamatban a pályázati út volt a meghatározó értékesítési módszer – jelentette ki Báger. Ez a szerződések 53 százalékát jelentette, míg a tőkepiaci módszerek csak 5 százalékot, a munkavállalói privatizáció pedig 24,3 százalékot. Más a helyzet az ügyletek értékét tekintve: csak 38 százalék körüli arányt tesznek ki a pályázatos magánosítások, míg a legnagyobb tételt a tőkepiaci privatizáció jelentette 41 százalékos részével. A 1990 és 2002 közötti külföldi működőtőke-befektetések 31 százaléka kapcsolódott a privatizációhoz. A hazai és külföldi privatizációs befektetések összege 13,152 milliárd dollárt tett ki.
