Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vártnál alacsonyabb infláció eddig nem hatott negatívan a költségvetés bevételi oldalára – jelentette ki tegnap Várfalvi István a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára. Várfalvi az első három havi államháztartási deficitadatot kommentálva úgy vélte: a felgyorsult dezinfláció elsősorban a társaságiadó-bevételt fenyegetheti, de ott egyelőre nem jelentős az elmaradás. A prognózisnál 12,3 milliárd forinttal nagyobb, 484,9 milliárd forint hiány elsődleges oka a hétvégére eső hó eleji fizetési napok miatt előrehozott kiadás. A bérfizetési napokról ugyanis a költségvetési szervek saját hatáskörben döntenek, közülük így sok már március utolsó napjaiban kifizette a következő havi járandóságot – mondta Várfalvi.
Katona Tamás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár szerint a költségvetési folyamatok megfelelnek a tárca előrejelzésének. Márciusban a központi költségvetés 5,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 1,6 milliárd forintos többlettel zártak. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak hiánya 98,5 milliárd forint volt. A központi költségvetésben a vártnál némileg kevesebb lett márciusban a többlet. Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli hiánya márciusban a prognózisnak megfelelően a GDP 0,4 százalékát tette ki. A központi költségvetés első negyedévi bevételei 12,8 milliárd forinttal meghaladták a prognosztizáltat. A főbb adóbevételek közül a társasági adóból, az egyszerűsített vállalkozói adóból származó befizetések és a személyijövedelemadó-bevételek a várakozásoknak megfelelően alakultak. Az általános forgalmi adóból származó befizetések magasabbak lettek. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz a vártnál némileg kevesebb járulék és egészségügyi hozzájárulás érkezett. A központi költségvetés első negyedévi kiadásai a várakozásoknál 23,5 milliárd forinttal lettek magasabbak. Növelte a költségvetési kiadásokat a fejezeteknél az előző évi maradványok felhasználása is, intézményi beruházásoknál időarányosnál magasabb kifizetések történtek. Az említett kiadási többletek nem növelik az éves összköltést, s így a hiányt sem, az éven belüli ütemezést érintik.
Az áfa-visszaigénylések kiemelt ellenőrzése megszűnik, az áfa beszedésében ugyanakkor továbbra is a legnagyobb szigorral lép fel a kormányzat. Várfalvi ehhez annyit tett hozzá, hogy nemcsak a visszaigénylésekkel kompenzált nettó, hanem a bruttó áfabevétel is növekedett. A PM legfrissebb makrogazdasági összefoglalója 2005-re továbbra is 3,6 százalékos államháztartási hiánnyal számol az ESA rendszerben, míg a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiányát a tavalyi 8,9 százalék után 8,3–8,6 százalékosra becsli. Bár maga a fizetési mérleghiány továbbra is magas, a korábbi évekkel ellentétben már kevéssé fenyegeti az ország finanszírozási képességét, mivel újra fellendült a működőtőke beáramlása, miközben megtorpant a Magyarországról kimenő tőkeexport.
