Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A prioritások átrendeződésével végződött az adóreform-bizottság február 9-e óta tartó munkája. Az iparűzési adó megszüntetése, illetve csökkentése, az szja-rendszer átalakítása, valamint az adóadminisztrációt egyszerűsítő tételek kapnak nagy szerepet a Draskovics Tibor pénzügyminiszternek átadott javaslatcsomagban. Az áfa átalakítása hátrébb került, az élőmunkaterhek csökkentésénél pedig leginkább csak óvatos átcsoportosításokra szorítkozik a szakanyag (három éven át a munkavállalói járulék fél százalékpontos emelése, az eho megszüntetése, a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 2,5 százalékpontos emelése az iparűzési adó megszüntetésének ellentételezéseként).
Valódi adóreform következik 2008-ig, és a bizottság által tett alternatív javaslatok közül lehetőség szerint a szaktárca a bátrabb lépéseket részesíti előnyben – ígéri a pénzügyminiszter. Draskovics szerint az adóreform pozitív hozadéka lehet többek között az önkormányzati finanszírozási rendszer és a családtámogatási rendszer esetleges átalakítása. Kormányzati döntéstől függően akár már a tavaszi ülésszak során is születhet jogszabály az iparűzési adó kivonásával kapcsolatos változásokról, valamint az áfarendszer átalakításáról annak érdekében, hogy az adózók felkészülhessenek a 2006-ban, illetve 2007-ben bekövetkező változásokra.
A bizottság két alternatívát dolgozott ki az átlagos keresetűek szja-terhelésének csökkentésére. A háromkulcsos verzióval – 2006-ban belépne az 1,2–2 milliós jövedelemsávban a 25 százalékos adókulcs, majd 2007-től a felső sáv is evvel adózna – együtt járna a társasági adó 14 százalékra mérséklése. A kétkulcsos rendszerben viszont jövőre 1,7 millió, 2007-től pedig 2,5 millió forintra emelkedne a sávhatár, a társasági adókulcs nem változna. Az előbbi verzió 222 milliárdos, az utóbbi 150 milliárdos bevételkieséssel járna, míg a fogyasztást ösztönző kedvezmények felszámolása – Sulinet, valamint 2007-től a lakáshitel-kedvezmények – 20 milliárdos megtakarítást eredményezne, pénzforgalmi szemléletben azonban csak 2007-től. Konkrétumok nélkül ugyan, de utal a szakanyag a családtámogatási rendszer rászorultsági elv szerinti átalakítására is, valamint a kedvezményekre való jogosultságot 2,5 millió forintos éves jövedelmi határhoz kötnék a szakértők.
Az áfarendszer kétkulcsossá (20 és 5 százalék) alakítása összesen 20-25 milliárd forintos bevételkieséssel járna, inflációs hatása pedig 0,1-0,2 százalékpont lenne. A javaslat szerint az uniós szabályoknak megfelelően az 5 százalékos sávban adóznának a szállodai szolgáltatások és a kulturális, így a sajtótermékek is, ez a lépés 13,5 milliárdos kiesést jelentene a büdzsében. Ennél jobban – 0,3-0,6 százalékos inflációval – terhelné azonban a nyugdíjas és a nagycsaládos réteget a módosítás.
Az önkormányzati finanszírozás jelentősen átalakulna a következő három évben. Az iparűzési adó egy-, majd kétszer félszázalékos csökkentését, illetve megszüntetését a vállalkozások értékalapú ingatlan- és építményadója követné 2007-től, a következő két évre pedig egy 3 százalékos nyereségalapú helyi adó lépne be a rendszerbe ideiglenesen. Emellett a helyi forrásokat gazdagítaná az szja-bevételeknek a 18 százalékos sávban keletkező része (az szja-reformmal ez a bevétel meglehetősen nagy részét jelentené 2007-től). A helyi finanszírozási rendszert úgy alakítaná át a bizottság, hogy az önkormányzatok mellett egyre nagyobb összeg felett rendelkezzenek a kistérségek, illetve a régiók is.
A szakértők több ponton is kedveznének a kkv-szektornak. Az eva kétkulcsossá alakulna, 10 százalékkal adózhatnának a vállalkozások a magasabb (legalább 50 százalékos) költségarányú tevékenységről kiállított számlák után. Ez esetben azonban egyszerűsített költséggyűjtést kellene vezetni. A társasági adó alacsonyabb (10 százalékos) kulcsát pedig – az 5 milliós nyereséghatáron túl – a bérköltség bizonyos szintjéhez köti a javaslat, hogy elejét vegyék a veszteség felhalmozására, valamint a nyereség termelésére szakosodott cégek terjedésének. A nagyobb társaságok adózását a csoportadózásra szóló javaslat könnyítené: a veszteség és nyereség csoportszinten való összevonását lehetővé tevő adózási forma a szakértők szerint már 2006. január 1-jétől életbe lépne. A bizottság versenyképességi tényezőkkel magyarázza ennek szükségességét.
keret1
A bizottság a javaslatok összeállításakor abból indult ki, hogy a konvergenciaprogram adta keretek évente körülbelül százmilliárd forintos bevételcsökkenést tesznek lehetővé. Így a három évre tervezett átalakítás 300, nagyobb gazdasági növekedés vagy az adófizetők körének bővülése esetén 350 milliárd forintos tehercsökkenéssel, valamint 600-700 milliárd forintos átcsoportosítással számol. Ennek legalább felét az szja-tábla átalakítása sorák kieső bevétel teszi ki, további 98 milliárdos csökkenéssel jár az iparűzési adó kiváltásának hatása a központi büdzsében.
