Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nehéz helyzetbe került az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR), miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentős hiányosságokat tárt fel az 1999 óta működő – és majdnem egészségügyi reformmá váló – modellkísérletben. Az ÁSZ véleménye szerint a modellkísérlet jogszabályi, szakmai és pénzügyi megalapozása hiányos. Ez azért is kellemetlen, mert az elmúlt öt évben mintegy 50 milliárd forintot költöttek az IBR-re. Ezért a parlament egészségügyi bizottsága felkérte a kormányt, hogy a tavaszi ciklus végéig készítsen országgyűlési határozati javaslatot, ami döntene a kísérlet jövőjéről. A bizottság elnöke, Schvarz Tibor szerint nem kell a kukába dobni az eddigi tapasztalatokat és meg kéne tartani az irányított betegút gondolatát is, ám ehhez először meg kell teremteni a kellő jogszabályi hátteret. Schvarz szerint a jelenlegi helyzetben nehéz lesz kiírni a bővítési pályázatokat. Idén 500 ezerrel bővítenék a már meglévő szervezőkhöz bevont lakosok számát – új, az eddig az IBR-ben nem tevékenykedő szervezők, illetve háziorvosi praxisok nem pályázhatnak. A pályázatok még nem jelentek meg, a költségvetési törvény szerint azonban június 30-ig kell ki írni őket, ez azonban a jelenlegi helyzetben igen aggályos.
Az 1999-ben modellkísérletként indult rendszerben az egészségügyi szolgáltatók önkéntesen társulnak, kapacitásaikat és a szolgáltatások iránti szükségleteket egy – általában háziorvosokból vagy járóbeteg-intézményből alakult – ellátásszervező koordinálja. A betegút követése, a pénzeszközök kezelése, a minőségbiztosítási és monitoringrendszer működtetése miatt tartották gazdasági szakemberek is életképesnek a rendszert. Az ÁSZ jelentése szerint ugyanakkor a modellkísérlet az E-alap szintjén nem eredményezett kiadáscsökkentést, ráadásul a szervezési és prevenciós díj többletkiadásként jelentkezett. A rendszert külső kezdeményezésként karolta fel a szaktárca, ám sokáig mostohán bánt vele. A valódi támogató sokáig az IBR születésénél is bábáskodó Matejka Zsuzsa, egykori OEP-főigazgató volt. Az ÁSZ jelentésben is kiemelik, hogy a minisztérium elhárító magatartása miatt a hatáskörébe tartozó irányítási és jogszabály-előkészítési feladatokat szinte kizárólag az OEP látta el.
