Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A háztartási szektor esetében a fogyasztási hitelek és az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlábai közötti különbség (marzs) februárban a januári 13,14 százalékpontról 14,4 százalékpontra nőtt – olvasható a jegybank legfrissebb jelentésében. A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentősebb súllyal szereplő éven belüli lejáratok esetén az átlagkamatlábak közötti különbség ugyanakkor 1,82 százalékpontról 1,93 százalékpontra emelkedett.
A bankok nemrégiben kifogásolták, hogy mindenütt csak a fogyasztási hitelekre és rövid lejáratra érvényes marzs jelenik meg, ami határozottan torzít. A hiteltípusonként érvényes aktuális átlagkamatot a havi szerződések összegével súlyozva kiszámoltuk tehát, hogy a bankok az éven túli lejáratnál mennyit kereshettek. Az éven túli marzs e szerint a januári 8,93 százalékpontról februárban 9,55 százalékpontra emelkedett, miközben az átlagos hitelkamat 14,3 százalékról 14,4 fölé nőtt. Csak összehasonlításul: a jegybanki alapkamat átlagos (napokkal súlyozott) értéke ugyanekkor 9,39 százalékról 8,81 százalékra mérséklődött.
Az éven belül lekötött betéteknél a bankok még mérsékelték is a jegybanki kamatcsökkentés hatását, ennek ellenére az új szerződések értéke 22,7 milliárd forinttal alulmúlta a januárit. Aggodalomra (marzscsökkentésre?) persze semmi okuk a bankoknak, hiszen a lakosság február végén még így is 566,5 milliárd forint lekötésére adott megbízást, miközben az átlagos havi betétszerződés 2004-ben „csak” 470,4 milliárd forintos összegre rúgott.
