BUX 139081.97 -0,51 %
OTP 45520 -0,63 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A külföldiek már 260-as forintárfolyamban gondolkodnak

Ritka egyetértés mutatkozott a külföldi és a magyar makroelemzők és befektetési alapkezelők között a Portfolio tegnapi konferenciáján: a jelenleg túlértékelt forintárfolyam bizonytalan talajon áll, és hosszabb távon nagy a korrekció valószínűsége.

2005. március 29. kedd, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az előrejelzések múltbeli hibái miatt a forint hosszabb távú árfolyamával kapcsolatban legalább két verzióban érdemes gondolkodni – vélte Charles Robertson. Az ING vezető közgazdásza első lehetséges változatként azt jósolta, hogy 260–265 forintra eshet a mostani szintről a forint/euró kurzus. Az optimista verzió szerint ugyanakkor „megragadhat” 243-245 forint környékén. Robertson szerint szempont lehet az is, hogy elképzelhető, az EU nem engedi egy erős, 245-ös árfolyamon csatlakozni az eurózónához a forintot. Thanos Papasavvas a Credit Suisse Asset Managementtől úgy vélte, hogy rövid távon nem áll sehol a gazdaságpolitika érdekében a pánikszerű kivonulás, ezért külföldi társaihoz hasonlóan a korrekciót valószínűleg menedzseli majd a magyar jegybank.
Lars Christensen, a Danske Bank közgazdásza azt valószínűsítette, hogy a 260 forintos határig tarthat a gyengülés. A közgazdászok szavaiból arra lehetett következtetni, szerintük a jegybank várhatóan ennél a szintnél már fellépne a forint megmentése érdekében.
Nem volt vita az elemzők között a forint jelenlegi kurzusának túlértékeltségéről sem, mellyel Kovács Álmos, a PM helyettes államtitkára is egyetértett, aki szerint ennek valószínűleg a jegybank modelljei sem mondanak ellent. Kovács megjegyezte, hogy az infláció csökkentését veszélyes csak az árfolyamra alapozni, annak hosszabb távon kell fenntarthatónak lenni. Negatív példaként Argentínát és az 1998-as válság előtti Oroszországot említette.
Bevezető előadásában Draskovics Tibor pénzügyminiszter, majd Kovács Álmos is bírálta emellett a jegybank alapkamatügyben mutatott óvatosságát. A PM álláspontja szerint ugyanis a piaci bizalom helyreállása után hamarabb is vissza lehetett volna térni a válság előtti szintre. Az ennek ellentmondó jegybanki stratégia eredményezte a rendkívül erős reálkamatszintet, és hozzájárult az árfolyam-erősödéshez is – vélte Kovács. Hamecz István, a jegybank ügyvezető igazgatója ezzel szemben úgy vélte, a piaci bizalom csak lassan állt helyre, és a folyamat még ma sem zárult le, amit a hosszú távú forwardügyletek árazásából is ki lehet olvasni. Hamecz szerint a monetáris politika nem nehezedett rá a gazdaságra, erre utal a tavalyi gazdasági növekedés is.

Sebők Miklós
Sebők Miklós

Ez is érdekelhet