Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén februárban a lakosság betétállománya nominálisan is csökkent – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A képet szépítheti, hogy a lemorzsolódás mindössze 3,4 milliárd forintnyi volt, és a jelenség nem mentes a szezonális hatástól sem (az előző években többször is apadás következett be az év második hónapjában). Rosszabb hír lehet azonban, hogy hiába csökkentek a forintkamatok, a deviza térnyerése lendületesen folytatódott. A lakossági hitelállomány 25,7 milliárdos gyarapodásából összesen 89,4 százaléknyi részt tett ki a devizakölcsön.
A 23 milliárd forintos növekménynek köszönhetően a devizaalapú hitelek aránya a januári 13 százalék alatti szint után februárban 13,58 százalékra nőtt. Nem túl kedvező fejlemény az sem, hogy a lakáshitelekkel szemben folytatódott a fogyasztási kölcsönök előretörése is. A háztartásoknak nyújtott hiteleken belül a lakáscélú hitelek állománya 15,8 milliárd forinttal nőtt, míg a fogyasztási kölcsönöknél ez 29 milliárd forintot tett ki (közben az egyéb hitelek állománya 19,1 milliárd forinttal mérséklődött). A fogyasztási célú hitelek háztartásoknak nyújtott összes hitelhez viszonyított súlya így 25,7 százalékról 26,4 százalékra emelkedett.
Februárban a cégek hitelállománya 0,4 milliárd forinttal csökkent, ami az éven belüli hitelek 9,1 milliárd forintos növekményéből és az éven túli hitelek 8,7 milliárdos csökkenéséből adódott. Ennél nagyobb mértékben (21,4 milliárd forinttal) apadt azonban a vállalatok betétállománya.
Idén februárban az államháztartás által a monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétállomány 184,2 milliárd forinttal növekedett. Ezen belül a központi kormányzat által elhelyezett betétek állománya 196,6 milliárd forinttal nőtt, a helyi önkormányzatok betétállománya 12,4 milliárd forinttal csökkent.
