Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Részben az uniós csatlakozásnak köszönhetően Magyarországon is egyre nagyobb jelentőséggel bír a fogyasztóvédelem: bővültek a vevők jogai és a forgalmazók, gyártók, szolgáltatók kötelezettségei. Részben ezért is került tavaly ősszel minisztériumi irányítás alá a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF). A vevő, illetve fogyasztó alapvető joga a jólinformáltság, vagyis tudnia kell, mit kap a pénzéért, hol lehetnek az áru gyenge pontjai és mekkora az az időintervallum, amelyen belül a gyártó vagy forgalmazó garantálja a tökéletes minőséget. A vásárláskor szintén tájékoztatni kell a vevőt arról, hogy mit jelent a rendeltetésszerű használat, illetve milyen csere- vagy szervizlehetőségei vannak, ezek milyen költségekkel járhatnak. Az FVF szerint az információk megadása rendkívüli jelentőségű, hiszen a jogi lehetőségek „elhallgatása" kifejezetten a fogyasztók jogainak elvonását eredményezheti. A jogszabályban biztosított jog gyakorlása tehát nagymértékben a gazdálkodó szervezet magatartásától függ, ezért különös felelősség terheli a tájékoztatással kapcsolatban. A panaszosok döntő többsége azt kifogásolja, hogy a vásárláskori alulinformáltság miatt később nem tudta jótállási jogait érvényesíteni. Ugyanakkor a vásárlónak is tisztában kell lennie alapvető jogaival és lehetőségeivel. A ruhát a ruhaboltból klasszikus reklámszöveg a fogyasztóvédelmisek szerint ma is követendő, vagyis elsősorban szaküzletben érdemes vásárolni – ez különösen érvényes a műszaki cikkekre. A szaküzletekben nemcsak a választék nagyobb, de nagyobb az esély arra is, hogy az eladó felkészültsége, termékismerete hasznos segítséget nyújt. Ugyanakkor nem sok jó várható olyan üzletben, ahol nem nézhető meg közelről a termék vagy nem mutatják meg a használati útmutatót. Az árubőségnek köszönhetően a vásárlások iránya eltolódott és fokozott hangsúlyt kaptak az akciók, a kiárusítások és az „ajándékkal” párosuló értékesítések. Ám érdemes tudni, hogy a „szemtelenül” olcsó árucikkekre is érvényes a jótállás, ettől függetlenül érdemes kicsit szkeptikusnak lenni, ha valamiért irracionálisan keveset kell fizetni.
Ez azért is fontos, mert probléma esetén például a végkiárusításokon szerzett holmival – mivel az üzlet már nem létezik – a jogérvényesítés igen macerás. Jelenleg ugyanis nincs egyértelmű szabály arra, kit terhel a megszűnő üzletekben vásárolt termékek jótállási kötelezettsége. Ilyenkor elvileg az importőrt vagy a gyártót terheli a felelősség. Ám ha a bolt maga importálta az árucikket EU-n kívüli országból, a jogérvényesítés szinte lehetetlen. Ettől függetlenül a végkiárusításon eladott árucikkre ugyanolyan jótállási és szavatossági kötelezettség érvényes, mint a teljes áron forgalmazottakra. Kivételt csak a minőségi hiba miatt leárazott termékek jelentenek.
