Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hosszabb lett ugyan a takaró, de nem akarunk addig nyújtózkodni, maradunk a régi méretnél – érzékeltette lapunknak egy példával az államháztartási hiány kimutatásában bekövetkezett változást Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke. Az Ecofin javaslata ugyanis a stabilitási és növekedési paktum rugalmasabbá tételével egy sor korrekciót engedélyezne az államháztartási egyenlegek elszámolásában: ezek közül a magánnyugdíjrendszerért hozott „áldozat” elismerése a magyar hiányt egy csapásra a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékával, durván 200 milliárd forinttal mérsékli. A korrekcióval öt éven át, fokozatosan csökkenő mértékben élhet a kormány.
Felvetődik a kérdés, hogy ez nagyobb mozgásteret enged-e a fiskális politikának, és azt mire használják? A vegyes nyugdíjrendszer hatásainak elszámolása 2010-ig 400-500 milliárd forinttal kedvezőbb deficitelszámolást tesz lehetővé. Szinte kínálja magát például az adórendszer átalakítása, ami jóval radikálisabb lehetne, mint amiről a kormány eddig beszélt. Megfigyelők szerint óvatosan kell azonban kezelni a puffert, ugyanis a korrekció miatt alacsonyabb hiánytól még nem költ kevesebbet az állam, csak kisebb hiányt mutat ki, öt év múlva pedig visszacsaphat, ha nem megtérülő projektekkel tölti ki a mozgásteret.
Pichler szerint szó sincs arról, hogy többet költene a kormány, mint ahogyan az is kizárt szerinte, hogy adópolitikai célokra áldozzák a „módszertani nyereséget”. A 2006-os választás szolgálatába sem állítják a költségvetést: továbbra is a konvergenciaprogramot követi a kormány, amely szerint 2008-ra a GDP 3 százaléka alá kell csökkennie az államháztartási deficitnek.
Hasonlóképpen látja László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG tanácsadó cég adópartnere, legalábbis ami az egyenleg tényleges helyzetét illeti. Mozgástér nem nyílt új vagy egy ideje halogatott programok végrehajtására, az elsődleges egyenleg nem javul a korrekció után sem – mondta lapunknak László.
Érdemes volna elgondolkozni bátrabb adólépéseken, ám Draskovics Tibor pénzügyminiszter első reakciói nem azt sejtetik, hogy átfogó programok indulhatnak be – osztotta meg véleményét a NAPI Gazdasággal Varga Mihály, a Fidesz-kormány pénzügyminisztere. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke szerint tartani lehet attól, hogy a kormány végül a választási küzdelem részeként használja fel a látszólag megnövekedett mozgásteret.
Lapunknak nyilatkozó politikai elemzők szerint sem életszerű a magyar viszonyok közt, hogy egy kormány veszni hagyjon egy ilyen lehetőséget. Úgy növelheti ugyanis a kiadásokat kisebb-nagyobb lépésben, hogy azzal nem sérti az EU felé kommunikált konvergenciaprogramot. Ha nem is azonnal, de 2-3 éven belül bizonyosan érezhető lesz, hogy a kiadások egyre inkább a kibővített lehetőségek határai felé nyúlnak el – nyilatkozta lapunknak egyikük.
Adószakértők szerint sem az adóreform előmozdítására fordítja majd a kormány a stabilitási paktum átalakítása révén „nyert” évi 100-200 milliárd forintot. A magán-nyugdíjpénztári befizetések degresszíven leszámítható értékét Erdős Gabriella szerint inkább az államháztartási hiány csökkentésére használják fel. A PricewaterhouseCoopers adópartnere úgy véli, hogy amennyiben mégis szóba kerül a kompenzáció adóreformcélokra történő átváltása, akkor egyértelműen az iparűzési adó megszüntetése, illetve a „bagatell” adók felszámolása kaphatna prioritást.
