Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy ideje már tárcaközi egyeztetésen van a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) gabona- és rizsintervencióról szóló, 66/2004. (IV. 29.) számú rendeletének módosítási tervezete. A tervek szerint holnap megjelenő, kihirdetése napján hatályba lépő jogszabály várhatóan megkönnyíti, illetve felgyorsítja a gabonaintervenció végrehajtását Magyarországon. Ráadásul előreláthatóan „virtuális” keresletet okoz majd, s így árnövelő hatást fejt ki a gabonapiacon – elsősorban a takarmánykukorica esetében, amelynek ára több ezer forinttal is emelkedhet tonnánként. Ezzel elmozdulhat a márciusban tonnánként 103,6 eurós intervenciós ár irányába, ami a novemberben érvényes 101,3 eurós árból, továbbá annak azóta havi 0,46 eurós növekedéséből adódik. Ez forintban jelenleg 25 553 forintot jelent tonnánként, ami még a havi, átlagosan 300-500 forintos tonnánkénti raktározási költséget és a 15-20 kilométeres minimális fuvarozási költséget levonva is magasabb, mint a tegnapi, 23 500 forintos májusi tőzsdei jegyzés, hát még a 21 ezer forint körüli telephelyi ár.
Így tehát aki még nem vásárolt volna be a takarmánynövényből – elsősorban felhasználásra –, az jobb, ha minél előbb megteszi, a Budapesti Árutőzsdén ugyanis érdeklődés elsősorban a kukorica iránt mutatkozik, a búza huzamosabb ideje „nem érdekes”. Ennek hátterében az intervenciós felajánlás, illetve felvásárlás is ott van. A felajánlás kukoricából eddig 2,6 millió tonna, búzából 1,5 millió tonna az állami adatok szerint, míg a felvásárlás kukoricából 660 ezer, búzából pedig 500 ezer tonna. A búzára ugyan tegnap tették közzé a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján az EU külön exporttámogatását, 320 ezer tonnára, e mennyiség kivitele után azonban a búza ismét megjelenik a raktárakban, ugyanis a felajánlások már hozzávetőleg a felvásárolt kukorica szintjén vannak. Az összes raktárkapacitás különben 2 millió 580 ezer tonna, ebből a rövid távú 895 ezer tonna, míg a hosszabb 1,685 millió tonna. Utóbbi az elmúlt időszakban 900 ezer tonna körüli szintről csaknem megduplázódott, s az MVH-val huzamosabb együttműködésre leginkább azok számíthatnak, akik hosszabb távra tudnak tárolóhelyet biztosítani.
A NAPI Gazdaság birtokába került rendelettervezet szerint az eredeti FVM-rendelet több lényeges elemmel egészül ki. A legfontosabb, hogy a közraktárban elhelyezett áru intervenciós felajánlásához már nem kell megfelelni a korábban az agrártárca által támasztott szigorú raktározási követelményeknek. Az EU-szabályoknál is keményebb magyar elvárásokon a szaktárca már háromszor könnyített, most jön a negyedik könnyítés, amely – raktárkapacitás hiányában – már annyira megengedő, hogy a közraktár által elfogadott raktárban lévő árut nem kell elszállítani külön intervenciós raktárba, hanem a közraktárjegy ellenében az árutulajdonos megkaphatja közraktárba helyezett áruja ellenértékét (termelők esetén a saját raktár is megfelel erre a célra, amennyiben művi közraktározás történt). A zseniálisnak is nevezhető megoldás nyomán nem az árutulajdonosnak, illetve a tagállamnak kell raktároztatnia az árut, ezt az EU az intervencióra átvett tételek esetében magára vállalja. Ami az eddig felajánlott, mintegy 4 millió tonna kukorica esetében nem elhanyagolható összeg: 25-30 milliárd forintra is rúghat. Ez pluszbevételként jelentkezik a nemzetgazdaságnak. Nem beszélve arról, hogy nagyobb mennyiségű – mondjuk 2 millió tonna – intervencióra felvásárolt magyar kukorica esetében már nem irreális azzal ostromolni Brüsszelt, hogy adjon külön exporttámogatást erre az árura is, miként a búzára tette.
