Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly a magyar GDP-nek csaknem 0,9 százalékát tette ki a magán-nyugdíjpénztári befizetések összege, a költségvetési deficitet így az eredeti 5,4 százalék helyett 4,5 százalékra lehetett változtatni. Az Ecofin hétfői döntése szerint idén már csaknem a GDP egy százalékát elérő összeggel korrigálható a büdzsé hiánya. A stabilitási paktum módosítása azonban ötéves korlátot szab a nyugdíjreform hatásainak beszámítására, tehát az államháztartási hiány lefaragásával nem lehet felhagyni. Az eredeti magyar javaslattal szemben - amely minden évben a magán-nyugdíjpénztári befizetések teljes összegével számolt - degresszív rendszert fogadott el a pénzügyminiszterek tanácsa. Az idén a befizetések 100, jövőre 80, 2007-ben 60, 2008-ban 40, 2009-ben pedig 20 százaléka lesz leszámítható a hiányból, e lehetőség tehát 2010-ben szűnik meg teljesen. A deficit referenciaértéke - a GDP 3 százaléka - nem változik.
A döntésnek köszönhetően még kedvezőbbé válnak a körülmények ahhoz, hogy 2008-ra teljesüljenek az euró bevezetésének feltételei, illetve 2010-ben felváltsa a forintot az euró - véli a Pénzügyminisztérium. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint a módosítás nyomán a magyar kormány nem változtat a konvergenciaprogramon, az idén tehát 3,6 százalékos áht-deficittel számolnak. A strukturális reformok hatásával történő korrekció Draskovics szerint egyben megszünteti az euróövezet mostani és majdani országainak ellenérdekeltségét az ellátórendszerek strukturális reformjaival szemben.
A magyar államháztartási deficitet az idén és jövőre 200 milliárd forintos nagyságrendű tétellel mérséklő módosítás egyéb tételeket is tartalmaz, amelyekkel a tagállamok indokolhatják a deficithatár „ideiglenes és kismértékű” átlépését. A paktum új szövege - amennyiben azt az állam- és kormányfők tanácsa is elfogadja - lehetőséget ad majd a nemzetközi szolidaritási célok, az európai növekedési célok, az oktatásra, kutatás-fejlesztésre fordított tételek figyelembevételére. A PM lapunknak adott tájékoztatása szerint a foglalkoztatásbővítési vagy az állami beruházási célokra csak a nyugdíjreformmal kapcsolatban dolgoztak ki konkrét beszámítási rendszert, a többi tétel levonhatósága csupán elvi lehetőségként szerepel, konkrét formát csak abban az esetben ölt, ha egy ország arra hivatkozik.
A NAPI Gazdaság által megkérdezett piaci elemzők szerint ezután erősödik majd Brüsszelben a deficitet „túlcsordító” országok lobbitevékenysége, kérdéses lesz ugyanis, hogy mely országoknak milyen deficitcsökkentési tételeket fogadnak el. Magyar viszonylatban pedig komoly kísértést jelenthet a költségvetési szigor lazítása, hiszen jövőre választási év lesz. Az új szabályokkal ugyanis elvileg anélkül „engedhető a gyeplő”, hogy az előre megadott számokat érdemben rombolnák.
Pontos számítások még nincsenek arról, hogy a további lazító tételek milyen mértékű deficitkozmetikázásra adhatnak lehetőséget. A k+f kiadások például évente a GDP 1,0 százalékát teszik ki, ennek 59 százalékát finanszírozta 2003-ban az állam.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint egy ilyen szabályozás mellett sok múlhat azon, hogy beruházásként vagy működési költségként könyvelnek egyes tételeket. A szakértő szerint azonban „a piacokat nem lehet becsapni”, vagyis a finanszírozandó hiány mértéke nem csökken az új számítási mód miatt. A külső finanszírozási igényre, a konvergencia sebességére vagy a hozamszintekre önmagában véve nem lesz hatással a stabilitási paktum módosítása. Elemzők szerint a piaci reakciók mellett az államadósságra vonatkozó kritérium is erősen fogja majd a magyar kormány kezét.
