A sorozatos élelmiszer-minőségi problémák miatt az MSZP javaslatára a kormány a vámkommandóhoz hasonló élelmiszer-biztonsági ellenőrző testületet, egyfajta „élelmiszer-kommandót” hoz létre, egy ellenőrző csoport vizsgálja majd a piacokat és az üzleteket. A hazai és uniós élelmiszer-biztonsági követelményeknek nem megfelelő élelmiszereket kitilthatják a piacról, s törvénymódosítás után nem elképzelhetetlen az sem, hogy az érintett áruk és boltok nevét közzéteszik, illetve utóbbiakat akár be is zárhatják. Az ÁNTSZ, a fogyasztóvédelem, s a növény- és állat-egészségügyi állomások munkatársaiból álló „élelmiszer-kommandó” hamarosan megkezdheti a munkát. A működéséhez szükséges forrásokat átcsoportosítással teremtik elő, a vonatkozó jogszabály májusra készülhet el.
A Fidesz szerint ugyanakkor nemcsak e kommandóra van szükség, hanem olyan szigorúbb törvényi szabályozásra, amely megakadályozná azt, hogy a mérgező anyagokat tartalmazó élelmiszerek az országba és a boltok polcaira kerüljenek. Ennek érdekében a párt bevizsgáltatna minden Magyarországra érkező uniós terméket, s nemcsak a polcokról levéve, hanem már az országba érkezéskor. A nagyobb ellenzéki párt élelmiszer-biztonsági hivatal felállítását is javasolja, holott már működik egy Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBIH). Szakértők nem tartják valószínűnek, hogy önmagában bármelyik ötlet megvalósításával áttörő eredményt lehet elérni.
Már eddig is voltak eredményei a hazai élelmiszer-ellenőrzésnek, csak éppen kevésbé látványosak, mint a botrányok. Most például sokkal kevesebb hibát találtak a növényvédőszer-maradványok hazai ellenőrzésének helyzetét és a magyar ellenőrök munkáját vizsgálva az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (DG Sanco) Élelmiszer- és Állatorvosi Hivatalának (Food and Veterinary Office), az FVO-nak a szakértői, mint a csatlakozás előtt – mondta Mattyasovszky Pál, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBIH) főtanácsosa. A négy hatóság – az állat- és a növény-egészségügy, az ÁNTSZ, valamint a fogyasztóvédelem – feladataiban mára jelentősen csökkent az átfedés a hatósági ellenőrzésekben, s ez a mintavételekre, az ellenőrzésekre és a laboratóriumi munkákra egyaránt vonatkozik. Az uniós szakértők ugyanakkor kifogásolták, hogy a laboratóriumok többségének műszerei elavultak. Pozitívumként értékelték viszont, hogy a MÉBIH koordinálásával kialakuló Nemzeti Laboratóriumi Stratégiai (NLS) javaslat alapján „letisztított” felelősségi kör máris sokat javított a magyar ellenőrzési rendszeren. A hatóságok ugyanis így pontosan tudják, hogy hol, kinek, mikor kell mintákat vennie, ezeket kik vizsgálhatják, konkrétan kik vállalnak értük felelősséget, és az élelmiszer-biztonságot a legcsekélyebb mértékben veszélyeztető gyanú esetén mely hivatalt, hatóságot kell értesíteni.
