Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly összesen 366,61 milliárd forintnyi helyi adóbevételt értek el a települési önkormányzatok, ami 14,1 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) előzetes adataiból. A növekmény figyelemre méltó, mivel az elmúlt években rendre 9 százalékot tudtak csak elérni a helyhatóságok. Az adóreform egyik fajsúlyos ügyéhez, az iparűzési adózás megváltoztatásához is adalékul szolgál a PM adatbázisa, ebből az adóból folyt be ugyanis a helyi adóbevételek 84,4 százaléka (a részesedés az összes adóból nem változott egy év alatt). Meghatározó bevételről van tehát szó, amelynek a kiváltása megalapozott számításokat igényel.
Az egyéb adónemeket vizsgálva kiderül, hogy nőtt a bevételen belüli aránya a telekadónak, az építmények után fizetett idegenforgalmi adónak és az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adónak, a többinél vagy stagnált, vagy minimális mértékben csökkent a részesedés. Az adóreform munkálataiban megcélozták a kisebb helyi adók felülvizsgálatát is: az iparűzési és az építményadó, vagyis a két legnagyobb adóbevételi forrás együttesen biztosítja az adóbevételek 95 százalékát, a maradék 5 százalékon pedig hatféle adónem osztozik, vagyis fiskális oldalról vélhetően nem okozna gondot a helyiadó-rendszer változtatása.
A megyék közül változatlanul Nógrádban szedik be a legkevesebb helyi adót (holott itt minden önkormányzat él az adókivetéssel), míg a legtöbbet Pest megyében. Utóbbi Budapesttel kiegészülve magáénak tudhatja az egész országban beszedett helyi adó 53,2 százalékát, míg a maradékon osztozik 18 megye. A Nyugat-Dunántúlon az előző évvel szemben már nem Zala, hanem Vas megye számít „adóparadicsomnak", a fejlettnek tekintett régióban itt szedték be a legkevesebb adót.
