Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elkészült egy változat az adórendszer megújítására, amelyet továbbiak is követnek majd – mondta lapunknak Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője. A megismert javaslatok mélyebbek egy kiigazításánál: több adónemnél is változhat a kulcsok száma és a jövedelemküszöb. Van, ahol inkább a bevételek államháztartási alrendszerek közti megosztására koncentrálnak a szakértők, például az szja esetében. Ezzel együtt számos kérdésre nem adnak választ a javaslatok.
A tervek szerint 2007-től megváltozna a személyi jövedelemadó megosztási rendszere, a bevételek mostani, fix arányú megosztása helyett (40 százalék az önkormányzatoké) az adókulcsok szerint osztozkodhatnak az alrendszerek. Az alsó (18 százalékos) kulccsal adózó sávból befolyó adóforintok az önkormányzatokat illetnék, egészen 1,8 millió forintig, az e fölött képződő jövedelmekre kivetett további 20, azaz összesen 38 százalékos adó a büdzsében landolna. Mindezt egy helyileg beszedett, valószínűleg a vállalkozókat sújtó adóval egészítenék ki (vagyis az iparűzési adó a jelenlegi formájában nem működne tovább). Ennek több lehetséges változata is felmerült: szó volt nyereségalapú, bérköltségalapú, vagyonalapú adóztatásról, de jelentős bevételt hozhatna a nem lakáscélú ingatlantranzakciók utáni illetékek szigorú beszedése is. Jelenleg ugyanis hiába éri el a 10 százalékot a szóban forgó illeték, azt jellemzően nem fizetik meg.
Az szja-megosztással kapcsolatban egyelőre nehéz megbecsülni, hogy a büdzsé vagy az önkormányzatok járnak-e jobban. A 2003-as év adóbevallásaiból az derül ki, hogy az adózók több mint 83 százaléka 2 millió forint alatti jövedelem után fizetett adót. Az APEH adatai szerint az összjövedelem – 2568 milliárd forint 2003-ban – több mint fele a kétmillió forint fölött keresőknél jelentkezik. Szakértői vélemény szerint az szinte biztos, hogy technikai okokból az szja-beszedés mindenképpen központi kézben marad.
A vállalkozások adóterheinek átalakítása a kisebb vállalkozások pozíciójának javítását célozza. Az eva kiterjesztése és átalakítása már a magasabb költségarányú cégek számára is vonzó adónemmé tenné a rendkívül népszerű átalányadót. Az eva egyik sajátossága, hogy nem engedi meg költség elszámolását, ami elzárja a 60 százalék fölötti költséghányaddal működőket ettől az adótól. Ezt úgy küszöbölnék ki a szakértők, hogy negyvenszázalékos költségarány fölött 10, alatta 15 százalékos kulccsal adóznának a vállalkozások, az éves bevételi határ pedig megduplázódna, 50 millió forintra.
A költségarány szerinti besorolást minden valószínűség szerint az szja-törvényben szereplő, az átalányadózókra vonatkozó felsorolás alapján oldaná meg a jogalkotó. A jogszabály tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek 40 százalék feletti (70–90 százalék közötti) költségaránnyal működnek (például az ipari és mezőgazdasági termék-előállítás, különböző kiskereskedelmi tevékenységek, építőipari szolgáltatás, egyes javító szolgáltatások), így ezek esetében lehet számítani a 10 százalékos evakulcsra. Korábban több adószakértő is kétségbe vonta, hogy az EU beleegyezne a bevételi határ jelentős felemelésébe, most az 50 milliós limitet tartják többen a maximálisan megengedhető szintnek, noha az unióban a kedvezményesen támogatható mikro-, kis-, és középvállalkozásokra ennél magasabb bevételi határ vonatkozik. Adószakértők szerint evázni még a csökkenő normál áfakulcsot és a szintén csökkenő társasági adókulcsot figyelembe véve is megéri majd, mivel az átalányadó mellett még mindig megszabadul a vállalkozó a vállalkozói kivét után fizetendő osztalékadó terhétől.
A társasági adót kétkulcsossá alakítanák: a vállalkozások meghatározó része (évi 5 milliós nyereség alatt) 10 százalékos, a többiek a mostani 16 százalékos kulccsal számolhatnának. Szakértői becslés szerint az alacsonyabb teher a vállalkozások mintegy 90 százalékára vonatkozna, a költségvetésnek azonban viszonylag csekély, a 10 milliárd forintot megközelítő kieséssel kellene számolnia. Ez utóbbi intézkedést így leginkább népszerűsége miatt érné meg bevezetni.
