Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az áfabesorolás témaköre tipikusan olyan terület, ahol számos eltérés fedezhető fel az uniós és a magyar jogszabályok között, ez azonban nem számít kirívó esetnek az EU-tagállamok körében – állítja Pénzely Márta, a Deloitte szenior menedzsere. Oszkó Péter, a cég partnere hozzátette, hogy az eltérésekből következő adózási hátrány miatt az adózók sok esetben az Európai Bíróságon (EB) keresik igazukat a nemzeti adóhatósággal szemben, a hazai eltérésekre azonban az adóreform-bizottság keretében is rávilágítanak a szakértők. Az EB határozatát többnyire angol, francia, német, olasz és holland székhelyű társaságok kérik ki, a döntés pedig kötelező érvényű lesz a honi joggyakorlásra és jogalkotásra nézve egyaránt. Nem ritkán az is előfordul, hogy az értelmezési különbség pusztán az uniós jogszabályok fordításának pontatlanságából ered.
Az ingatlanokat érintő tevékenységek közül eltérő áfabesorolást alkalmaz a magyar jogszabály a használt ingatlanok értékestése és az ingatlaközvetítés esetén is. Míg az uniós szabályok szerint minden használt ingatlan áfamentesen értékesíthető, Magyarországon csak a lakások esnek ebbe a körbe. A közvetítés pedig használt lakások esetén szintén áfamentes (az uniós gyakorlattal ellentétben), míg új lakásoknál áfaköteles. Ez utóbbi eltérésen azonban nem lenne szerencsés változtatni – véli Gerő András, az Otthon Cebtrum Rt. ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint hiába lennének jobb adózási pozícióban a használt lakásokat közvetítők, ha költségeik után visszaigényelhetnék az áfát, az ügyfélkör nagy része valószínűleg nem viselné el az áfa okozta pluszkiadást. A piaci szituáció miatt így inkább lemond a szakma a fővárosi viszonylatban megközelítően egymilliárd forintra rúgó megtakarításról – összegzi a helyzetet Gerő.
