Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Stabil és jó szerkezetű a gazdasági növekedés, míg az infláció több mint 20 éve nem látott alacsony szinten van – összegezte tegnap a magyar gazdaság helyzetét Gyurcsány Ferenc a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évindító rendezvényén. Az államháztartás átalakításában a jelenleg is előkészítés alatt álló adóreform után a közigazgatási reform lehet a következő lépés – tette hozzá a miniszterelnök. Gyurcsány a kamara – sokszor felfokozott hangulatú – konferenciáján elmondta: azért nincsenek 1995–1996 óta reformok, mert nincs megegyezés a szereplők között a szükséges változtatások tartalmát illetően. A kormányfő elismerte, hogy sok esetben túlbonyolított az adórendszer, de ugyanekkora problémát jelent az is, hogy az építőipar vagy a kiskereskedelem jelentős része a hivatalos adórendszeren kívül működik. Parragh László, az MKIK elnöke arra szólította fel a kormányt, hogy adjon át feladatokat a köztestületnek. Szerinte a jelenlegi költségek akár 80 százalékáért is ellátnák a jelenleg az állami bürokráciában kezelt olyan feladatokat, mint például a kereskedelemfejlesztés.
A hallgatóság kérdéseire válaszoló Draskovics Tibor pénzügyminiszter kijelentette: az elmúlt években végrehajtott keresletszűkítésnél nem lett volna célszerű radikálisabban visszafogni a gazdaságot. A kormány az elmúlt egy évben a GDP 1 százalékánál is nagyobb keresletszűkítést hajtott végre, ez pedig, kiegészítve a monetáris politika saját céljainál is nagyobb szigorítást végrehajtó tevékenységével, azt eredményezte, hogy nem nőtt érdemben a belföldi kereskedelem. A kormány már gondolkozik azon, hogyan lehetne a jövedékiadó-rendszer módosításával elérni, hogy a magyar fuvarozók Magyarországon tankoljanak – közölte Draskovics. Hasonlóan problematikusnak érezte a pénzügyminiszter az áfaszabályozást, mondván, nem normális, hogy ha egy vállalkozás, amely külföldről oldja meg beszerzéseit, jobban jár, mint aki belföldön teszi ezt.
