A bankok az általános hozamesést mintha csak a vállalati üzletág esetében vették volna észre. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból ugyanis kiderül: idén januárban a háztartási szektor hiteleinek átlagos kamatlábai a lakáshitelek kivételével emelkedtek.
A helyzet a lakáscélú kölcsönök esetében is csak első látásra kedvezőbb. Míg ugyanis az átlagkamat kissé csökkent, az átlagos hitelköltség (THM) 34 bázisponttal, 15,1 százalékra nőtt. Ez a jelenség különösen annak tükrében meghökkentő, hogy a cégek hiteleinél az átlagkamat hajszálpontosan ugyanannyival esett, mint ami a bankközi pénzpiacon is bekövetkezett. Decemberhez képest januárban az overnight kamatok 62, az egy hónaposak pedig 60 bázisponttal csökkentek (a 3 hónapos BUBOR január elejei értéknél mintegy 50 bázisponttal alacsonyabban zárta a hónapot).
A betéteknél a bankok mindkét üzletágban a futamidőtől függően eltérően, ám átlagosan nagyjából arányosan érvényesítették a pénzpiaci folyamatokat. Így a lakossági marzs (a betéti és hitelkamatok különbözete) a fogyasztási hiteleknél tovább hízott, míg a cégeken a decemberinél is kisebb hasznot zsebelhettek be a pénzintézetek. Az éven belüli lejáratra számított kamatkülönbözet üzletágankénti eltérése januárban 11,3 százalékpont volt, szemben a tavalyi átlagos 10,1 százalékponttal. Bármilyen költséges vagy kockázatos is a lakosság fogyasztási hitelezése a 13,12 százalékpontnyi marzsra vagy a cégekhez képesti 11,3 százalékpontnyi „felárra” nehéz elfogadható magyarázatot találni...
