Várakozásokat meghaladó kamatcsökkentés, erőteljes inflációcsökkenés: elvileg mindkettő újraírhatná a büdzsé egyenlegét, ám a pénzügyi tárca szakértői szerint nem bicsaklik meg költségvetési tervezetük.
A PM szerint ha a forintban fennálló adósságállomány hozamai a kamatcsökkentések hatására az év eleje óta minden lejáraton egy százalékponttal csökkennek és ez a különbség az év hátralévő részében fennmarad, akkor az adósság harmadának megújításán, valamint az új kibocsátásokon keresztül 30-35 milliárd forint lehet a kamatkiadásokon elérhető megtakarítás.
A tervezett kiadásokra ténylegesen gyakorolt hatás azonban mérsékeltebb. Az állampapírpiacon egyelőre csak az egy éves instrumentumig volt hozamcsökkenés, az 5–15 éves futamidőknél nem. A költségvetés tervezéséhez használt hozampálya ugyan nem publikus, de annyit megtudtunk a tárcánál, hogy a mostani, 75 bázispontos kamatcsökkentés az alkalmazott hozamgörbébe épülő várakozást némileg meghaladta; kamatcsökkenéssel tehát számolt erre az időszakra a tárca. A jegybank lépése a költségvetési törvényben szereplő kamatszámok teljesíthetőségének valószínűségét növeli – fogalmazott óvatosan a PM illetékese. Az alacsonyabb hozamok ugyanakkor a kincstári egységes számla állományára fizetett kamatokat is csökkentik.
Nem számít érdemi adóbevétel-kiesésre a tervezettnél alacsonyabb infláció miatt a pénzügyi kormányzat. A büdzsét 4,5 százalékos éves átlagos inflációval tervezték, jelenleg 4 százalék körüli értéket várnak. Az EU által elfogadott konvergenciaprogramban alkalmazott modell szerint az infláció 1 százalékpontos változása 0,1 százalékpontos eltérést eredményez a költségvetés pozícióiban (egyébként azonos feltételek mellett): árszínvonal-csökkenés esetén az alacsonyabb adóbevételeket javarészt ellensúlyozzák a magasabb reálbérek és nyugdíjak javuló vásárlóértéke indukálta fogyasztás. Esetünkben 0,5 százalékponttal alacsonyabb infláció jöhet szóba, vagyis a hatás még korlátozottabb lehet a büdzsére.
