Januárban a háztartások banki betétállománya 15,9 milliárd forinttal, hitelállománya pedig 19,9 milliárd forinttal emelkedett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A lakossági hitelek esetében jelentős átrendeződést figyelhetünk meg. A lakáscélú kölcsönök (amelyek gyarapodása 10,3 milliárd forintnyi volt) részaránya nem változott. A fogyasztási célú hitelek súlya viszont 24-ről 25,7 százalékra nőtt, köszönhetően az állomány 55,7 milliárd forintos emelkedésének. Az egyéb hiteleknél ugyanakkor 46,1 milliárd forintos csökkenés következett be. Nyilvánvalóan ez utóbbi játszott jelentős szerepet abban, hogy a devizahitelek értéke az év első hónapjában erőteljesebben (összesen 22,7 milliárddal) nőtt, mint amennyivel a teljes hitelállomány.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a devizahitelek aránya sohasem látott magasságba emelkedett. Januárban a lakáscélú hitelállomány szinte teljes (majdnem 89 százalék) növekménye devizaalapú kölcsönből származott. A deviza térnyerése azonban mostantól biztosan erőteljesen lassul majd (márciusra meg is fordulhat ez a folyamat). Részben a forintkamatok esése miatt, de azért is, mert elérte azt a kritikus szintet, amelynél a dinamika ütemének fenntartásához egyre nagyobb összegekre lenne szükség.
