Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hétfőn lapzártánk idején a fővárosba igyekvő gazdákat a rendőrök elkezdték felvezetni a fővárosi Felvonulási térre. A Magyar Gazdaszövetkezetek és Gazdakörök Szövetsége (Magosz) és más agrárszervezetek által szervezett demonstráció kapcsán több megyéből körülbelül 500 traktor érkezett Budapestre (NAPI Gazdaság, 2005. február 21., 4. oldal).
Főként pénzügyi okok miatt indultak útnak a magyar farmerek, bár a kezdeti gazdasági érvek közé a többféle agrárszervezet fellépése következtében időközben némi politikai felhang is vegyült. A gazdálkodók saját bevallásuk szerint főként a közvetlen támogatások kifizetése és a döcögő intervenció felgyorsításáért és a jelenleg nem biztosított állattartási támogatásokért küzdenek. Egyelőre csak az EU támogatási rendszerének szigorúságával szembesültek, pedig az Európai Bizottság előrejelzése szerint a mezőgazdaságból származó jövedelem 14,2 százalékos emelkedése lesz jellemző 2003–2011 között az EU-ban. A prognózis szerint a növekedés az átlagosnál mérsékeltebb, mintegy 5 százalékos lehet majd a régi tagországok farmerei, ugyanakkor hatalmas, 126,4 százalékos a múlt évben csatlakozott 10 új tagország termelői esetében. Brüsszel a 2005-ig tartó növekedés után 2006–2007-ben stagnáló, 2008-ban pedig csökkenő tendenciát jelez, ami összefüggésben lehet a csökkenő tejárakkal. A jövedelmek azonban 2009-ben ismét emelkedni kezdenek majd az uniós előrejelzés szerint.
Az Eurostat szerint az egy főre jutó agrárjövedelmek csatlakozás előtti évhez viszonyított 53,8 százalékos növekedése már az első – bár nem teljes – uniós évben is nyomon követhető az új tagországokban, s e dinamizmus még a régi tagállamok 0,8 százalékos növekedési átlagát is 3,3 százalékra javította. Az Eurostat az új tagoknál kialakult jelentős növekedést azzal magyarázza, hogy a csatlakozással az unió növénytermesztési kibocsátása 24,7 százalékkal bővült, ezen belül a gabonáké 43,4, az ipari növényeké 31,6, míg a zöldség-gyümölcsféléké 10 százalékkal. Emellett érzékelhető az állati termékek árainak átlagosan 8,1 százalékos emelkedése is, ami a szarvasmarhánál 8,5, a sertésnél csaknem 14, a baromfinál 5,7, a tejnél 6,7, a tojásnál pedig 3 százalékos drágulást takar.
Ezek az adatok ugyanakkor nem azonosak a gazdálkodókhoz a tavalyi könyvelési időszakban ténylegesen eljutott mezőgazdasági jövedelmekkel – hívja fel a figyelmet az Eurostat. Az EU statisztikába ugyanis beleszámolták az uniós és a nemzeti támogatásokat is – ezek Magyarország esetében 373,8 százalékkal javítják az ágazat szubvencionálását – az új tagállamokban azonban a gazdálkodók még nem jutottak hozzá teljes mértékben ezekhez.
Éppen ez a késlekedés az egyik fő oka a napokban tartott, illetve az éppen „aktuális” demonstrációknak a magyar agrárgazdálkodók részéről. A támogatások kifizetési rendszerét ugyanakkor Magyarországon nemcsak a végrehajtók, a gazdák is tanulják még.
