Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben a fejlett országok lakosságát egyre inkább a civilizációs betegségek fenyegetik, a fejlődő világ még mindig az Európából kiűzött járványokkal és fertőző betegségekkel küzd. Ezzel együtt nincs az a civilizáció, amely megvédené az emberiséget az új járványoktól, ezért az illetékesek továbbra is prioritásként kezelik ezen kutatásokat. Enyhe túlzással a gyógyszeripar mai feladatait két nagy csoportra lehet osztani – hangzott el a Novartis közelmúltban tartott bázeli konferenciáján.
A nyugati világban a modernkori életmódból kialakult betegségekben – magas vérnyomás, diabetes, allergia – szenvedőknek biztosítsanak élhető mindennapokat a gyógykészítmények. A fejlett országok lakosainak ugyanis 25 százaléka elhízott, részben ennek tulajdoníthatóan Európában 2000-ben közel 30 millió cukorbeteg élt, de ez a szám 2030-ra elérheti az 50 milliót. A cél az, hogy minél kevesebb gyógyszerrel és a káros mellékhatások kiküszöbölésével növeljék az egészséges évek számát és meggátolják a szövődmények kialakulását.
A fejlődő világban a cél a járványok megfékezése, illetve a fertőzöttek életének megmentése. Ez a feladat ezen országokban már gazdasági kérdés is. Afrikában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 25,4 millió HIV-fertőzött él. A Dél-Afrikai Köztársaság lakosságának 10 százaléka AIDS-beteg, 20 százaléka fertőzött. Míg Európában és Észak-Amerikában a fertőzöttek 85 százaléka férfi – bár a női betegek aránya emelkedik –, Afrikában a HIV pozitívok többsége nő.
A trópusi mocsaras vidékeken évente 50 millió ember fertőződik meg továbbá a szúnyogok által terjesztett dengue-lázzal és 110 millióan maláriával: a halálozási arány még mindig nagyon magas. Ráadásul a dengue-láz áldozatainak többsége gyerek. Szintén nagy kihívást jelent a járványügyi szakértőknek az Európából a 80-as évekre kiűzött, de mára újra támadó TBC. Jelenleg a föld lakosságának egyharmada – 2 milliárd ember – látens baktériumhordozó. A nem megfelelő lakáskörülmények, a penészes, sötét, rosszul szellőző épület, az egy légtérbe zárt közösségek nagyban segítik a baktérium terjedését és a betegség kialakulását. Ráadásul Európában is nő a fertőzöttek száma. Jelenleg a legveszélyeztetettebb területek közé az afrikai kontinens és a volt szovjet tagállamok tartoznak.
A 2003-ban nagy riadalmat keltett SARS nem a harmadik világból indult, hanem Ázsia fejlett részéről. Ráadásul igen rövid idő alatt jutott Kínából Kanadáig. Igaz, ma már a világ egyik pontjáról a másikba egy átlagos betegség lappangási ideje alatt el lehet jutni: ezért sem szabad a világ bármely pontján kitörő járványt egy kézlegyintéssel elintézni. A gyógyszergyárak kutatási kapacitásának jelentős részét a vakcinák, a kezelésre használható medicinák ki-, illetve továbbfejlesztése köti le. Mint azt Paul L. Herring, a Novartis AG kutatási vezetője elmondta, a legfontosabb cél, hogy ezen területekre a védőoltások, illetve a kezeléshez szükséges gyógyszerek a lehető legolcsóbban – akár ingyen is – eljussanak. A gyárak azt is vállalják, hogy ezeken a területeken profit nélkül értékesítenek. Többségük egyébként a kapcsolatos kutatásait is általában az érintett területre viszi. Ennek köszönhetően – no meg a több mint egymilliárdos felevő piac és az olcsó munkaerő miatt – az elmúlt években több kutatóközpont épült a Távol-Keleten (elsősorban Indiában), illetve Dél-Amerikában.
