Továbbra is érvényben maradnak a szaktárca és az egészségügyi intézmények között tavaly létrejött úgynevezett volumenszerződések. A rendszer lényege, hogy a járó- és fekvőbeteg-ellátásban az előző esztendőben elért teljesítmény éves összegének 98 százalékát tekintik a biztonsággal és jó színvonalon finanszírozható volumennek, és az egészségbiztosító az egészségügyi szakellátókat ez alapján finanszírozza. A megállapított teljesítményvolumenen túli gyógyításért degresszív elszámolás jár. E szabályok már 2003-ban is érvényben voltak, de csak tavaly kezdte el szigorúan alkalmazni őket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A rendszer sikeresnek minősíthető, legalábbis a finanszírozási oldalon, az intézmények 96 százaléka ugyanis a megszabott határon belül maradt, így az elvégzett eljárásokat teljes egészében finanszírozta az OEP. Ráadásul az így keletkezett maradvány 7 milliárd forint volt, amiből 5 milliárdot a kórházak között osztottak szét. A degresszív szabályok szigorítására elsősorban az indokolatlan túlteljesítések miatt volt szükség – ezzel azonban a teljesítmény és a bevétel is jobban tervezhető.
Bár az intézmények a bevezetéskor – finoman fogalmazva is – nemtetszésüket fejezték ki, úgy tűnik, többségüknek mégis sikerült a kereten belül maradni. A rendszer azonban hátrányosan érintette azokat az osztályokat, ahol a beavatkozások és a gyógyítás nem tervezhető, ilyenek a sürgősségi, az intenzív vagy az égési osztályok, ahol betegszámtól függetlenül folyamatosan magas színvonalon kell rendelkezésre állni. Ezen osztályok számára bevezették a fix díjat, amely ágyanként és naponta 1000 forint.
Idén a fekvőbeteg-ellátás összesen 411 milliárd forintból gazdálkodhat, ez 26 milliárdos bővülés 2004-hez képest. A járóbeteg-kassza mintegy 6 milliárd forinttal költhet idén többet, ez összesen 108,9 milliárd forintot jelent. Február elsejétől az aktív fekvőbeteg-ellátás értéke 132 ezer, a krónikusé pedig 4010 forint, míg a járóbeteg-ellátás pontértéke 1,32 forint.
