Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jövőben a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. helyett az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. kezében összpontosul az autópályák építtetése és az azokhoz szükséges pénzügyi források megszervezése – döntött tegnapi ülésén a kormány. Ezentúl az NA-tól az ÁAK-hoz települnek az át nem adott, illetve a folyamatban lévő sztrádaberuházások. (Erre a szerepre az NA nem lett volna alkalmas, mivel bevétele kizárólag állami forrásból származik.) Ezt követően az ÁAK az NA-val szerződik a kivitelezésre, így a későbbiekben is az NA Rt. írja ki a közbeszerzési pályázatokat, az ÁAK megbízásából. Kóka János gazdasági miniszter a szerdai kormányülést követően elmondta: a finanszírozási konstrukció lényege, hogy a piaci alapú hiteleket az ÁAK veszi fel, azokból finanszírozzák a gyorsforgalmiút-fejlesztéseket. Kóka egy háttérbeszélgetésen jelezte, hogy elsősorban kötvénykibocsátásban gondolkodnak, s miután ezt az ÁAK bocsátja ki, ez az összeg nem növeli a központi költségvetés hiányát. A tervek szerint az idén a beruházásokra 300 milliárd forintos hitelre lesz szüksége az ÁAK-nak, s 2007-ig további 300 milliárd forintot igényel majd.
Az ÁAK emellett azt a további körülbelül 130 milliárd forintot is ilyen forrásból szerzi be, amelyet be kell fizetnie a büdzsébe – mondta el a NAPI Gazdaságnak Draskovics Tibor pénzügyminiszter. A 2005-ös költségvetés ugyanis ekkora bevétellel számolt a sztrádaberuházásokból. Az állam közvetlenül nem vállal garanciát a kötvénykibocsátás során, a miniszterek mégis azt várják, hogy kedvező konstrukcióban juthat kölcsönhöz az ÁAK, hiszen a cég bevételeinek egy része az államtól a sztráda átadását követő 20-30 évben kapott úgynevezett rendelkezési díjakból származik majd. Így az új helyzetben a már megkötött kivitelezői szerződésekben sem lesz lényegi változás, a beruházások során pedig nem lesz fennakadás, mivel a két cég közötti adminisztráció viszonylag könnyen megoldható – mondta Kóka.
E konstrukcióban éppen azért esett az ÁAK-ra a választás, mert bár a cég állami tulajdonú, bevételei egy része a sztrádadíjakból keletkezik (a másik hányada az államtól kapott rendelkezésre állási díj). Ezt pedig szolgáltatásért – és kockázatvállalás mellett – szerzett piaci bevételként könyvelheti el, vagyis a cég úgy működik, mint egy piaci alapú magánvállalkozás.
A konstrukcióban egy kézben összpontosul majd az építés és az üzemeltetés. Így ez semmilyen módon nem érinti a 2005-ös büdzsét, hisz mint ahogy Kóka fogalmazott „a megrendelést a központi költségvetés adta”. Draskovics szerint a mostani helyzetben, amikor egy folyamatot kellett kezelni, ez a legjobb megoldás, míg egy teljesen új helyzet esetén „nem biztos, hogy ezt mondanám”.
Kóka szándéka szerint a korábbiaknál olcsóbban épülnek majd az autópályák, akár a műszaki tartalom változása árán is. A pályák matricásak maradnak, a matricák ára pedig nem emelkedik jobban, mint amennyit az infláció és az elkészült új szakaszok indokolnak. Az autópálya-fejlesztés azonban nemcsak 2007-ig tart, hiszen 2007 és 2013 között mintegy 300 milliárd forint hívható majd le hasonló célokra az EU-tól – mondta Kóka. A tervek szerint 2006-ig 431 kilométer gyorsforgalmi út épül meg és további 430 kilométer építése kezdődik el. Újdonság, hogy a Szeged melletti 430-as út az eredeti elképzeléssel szemben nem kétszer egy, hanem kétszer kétsávos lesz.
