Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar gazdák felkészültek az EU-csatlakozásra, az uniós és nemzeti támogatások, illetve források kifizetések elhúzódása azonban több tíz milliárd forintos veszteséget okoz számukra – jelentette ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke a szervezet szerdai rendkívüli kongresszusán. A dabasi rendezvényen megalakult a demonstrációs bizottság, s február 17-én kezdetét veszi a főváros köré tervezett, majd Budapestre is „begyűrűző” gazdademonstráció, a tárgyalások azonban ettől függetlenül folyhatnak – vélik a gazdálkodók.
Az elsősorban kisebb gazdálkodókat tömörítő szervezet elnöke szerint az agrárkormányzat korábbi ígéretei csak részben teljesültek. A tavaly emlegetett 290 milliárd forintból mindössze 153 milliárdot fizettek ki a múlt évben. Az idei agrárköltségvetésben 328 milliárd forint szerepel, de ebből sem sokkal marad több a tavalyinál az áthúzódó kifizetések levonása után.
A Magosz a földalapú támogatások kifizetésének késlekedése kapcsán visszautasítja azt a „gyanúsítást”, hogy a gazdák figyelmetlenül, hibásan, esetenként rossz adatokkal nyújtották be a támogatási kérelmeket. Az EU az uniós területalapú támogatások ellenőrzéséhez, kifizetéséhez szükséges intézményrendszert véglegesen még mindig nem akkreditálta, s a rendszer az ellenőrizendő 17 paraméterből csak hármat tud az unió által elvárt szinten ellenőrizni. A – nemcsak területalapú – támogatások, illetve az áfa késlekedése miatt ugyanakkor több esetben előfordul, hogy a gazda azért nem tudja pontosan megfizetni közterheit, mert a számára jogszerűen járó összegeket nem kapja meg (akinek köztartozása van, az támogatásra sem jogosult).
Jakab szerint a forráshiányt jelzi az is, hogy a kormány a problémákat hitelbiztosítással próbálja rendezni. A múlt év végén már meghaladta a 470 milliárd forintot az éven túli agrárgazdasági hitelállomány. Diszkriminációnak tartja, hogy a 200 milliárd forintot meghaladó Agrár Európa hitelből a termőföld felét művelő őstermelők, egyéni vállalkozók és családi gazdaságok mindössze 9 százalékot, 18 milliárd forintot tudtak igénybe venni.
