Bár a vártnál jóval kevesebb pályázat érkezett 2004-ben a Nemzeti Civil Alapprogramhoz (NCA), és nagyon magas volt (csaknem 50 százalék) a formai hibás pályázatok aránya, Göncz Kinga szociális miniszter mégis sikeresnek ítélte meg az NCA első évének működését, hiszen a szervezet közreműködésével több mint 5 milliárd forint jutott el a civil szervezetekhez.
Ez az összeg a 13-szorosa az előző évek hasonló támogatásának. Az NCA fő forrása a ténylegesen felajánlott és átutalt személyi jövedelemadó egy százaléka, de legalább az összes felajánlható egy százalék fele, ami 2004-ben mintegy 7 milliárd forint volt. Ebből az összegből 5,4 milliárd forintot oszthatott fel a kollégiumok között, a maradékot a pályázatok lebonyolításának és az alapprogram működtetésének költségeire kellett elkülöníteni. Annak ellenére, hogy a támogatási kérelem benyújtására jogosult szervezeteknek csak a 13 százaléka pályázott, a pályázók több mint 15 milliárd forint támogatást kértek. Az elnyert összeg 73,3 százaléka működési támogatás volt, amely a szektor stabilizálásához járul hozzá. A támogatások körülbelül 45 százaléka a fővárosba jutott, ami már a támogatások a korábbinál kicsit kiegyenlítettebb eloszlásáról tanúskodik. Az NCA-támogatások egynegyedét a szociális és egészségügyi szervezetek kapták, a sport és szabadidős, a kulturális, az oktatási, a környezetvédelmi szervezetek és a nonprofit szövetségek részesedése egytized körüli, a többi tevékenységi területé pedig csak 1–3 százalékos volt.
