Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akarja is, meg nem is az egykulcsos szja-rendszert a kormány. Egyes tagjai az előző napokban elismerően szóltak a szlovákiai egyszerűsítés eredményeiről, ettől az évtől pedig Románia is hasonló irányba terelte adórendszerét. A kevesebb kulcs egyszerűbbé teszi az adózást, ha pedig úgy sikerül belőni a mértékét, hogy a munkavállalók java részének csökkentse az adóterheit, akkor a foglalkoztatás kifehérítését, vagyis az adóalap szélesítését lehet vele elérni.
A kormányzati kommunikáció alapján nem sok esély van az egykulcsos rendszer bevezetésére, főleg, hogy mellette az áfa-rendszer átalakítására is készülnek. Az ellene szóló érvek közül kiemelhető, hogy az egyszerűsítéseket az adókedvezményeknél is végre kell hajtani, vagyis meg kell nyirbálni az adórendszeren keresztül biztosított szociális juttatásokat. Ezzel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc kormányfő azt mondta, hogy emiatt nem feltétlenül van szükség a kulcsok további csökkentésére. A lineáris adórendszerben ráadásul ugyanazon kulcs szerint fizetnek adót a kisebb és a nagyobb jövedelemmel rendelkezők.
A szlovákiai tapasztalatok tanulságosak lehetnek: azzal, hogy azonos kulcsot állapítottak meg az szja-ra és az áfára (továbbá a társasági adóra), az átlagkeresettel és kicsivel afölött rendelkezők összességében rosszabbul jártak – jelentette pozsonyi tudósítónk. Az áfa ugyanis többet vett ki a zsebükből, mint a kisebb jövedelemadó nyújtotta pluszbevétel. Nem a nyertesek oldalára kerültek a nyugdíjasok és a tartósan munkanélküliek sem, nekik a jövedelemadó csökkentése nem hozott érzékelhető változást, az áfa emelése viszont igen. Emlékezetes a tavalyi „éhséglázadás” Szlovákia keleti részében, ahol az áfa emelése és egyes szociális juttatások megkurtítása tömegdemonstrációkhoz vezetett.
Az egyetlen kulcs megállapításakor azt is figyelembe kell venni, hogy az átlagos magyar szja-terhelés (a kedvezményeket is figyelembe véve) már most 20 százalék körüli, ráadásul a kormány számára kiemelt fontosságú, átlag- és az alatti keresettel rendelkezők tényleges adóterhe a 10–15 százalékos sávban mozog (az önadózók körében 2003-ban ezt mutatta ki az APEH). Ők a szlovákiai mértékű adókulccsal minden bizonnyal veszítenének, s akkor még nem számoltunk a fogyasztásukat leginkább érintő áfa-egyszerűsítés – a középső kulcs lehetséges emelése növeli az alapvető élelmiszerek és az energia árát – kiadásnövelő hatásával. Így a költségvetés pozícióját veszélyeztető mértékre kellene lecsökkenteni az szja-t, máskülönben egy fontos szavazóbázist veszíthetne el a kormány.
Még egy fontos szempontot kell mérlegelnie a kabinetnek, ha a munkaerő-költségek terén is be kíván szállni az adóversenybe. A tb-járulékok esestében a munkaadónak és a munkavállalónak együttesen 48,6 százalékot kell fizetni Szlovákiában, 49,5 százalékot Romániában. Magyarországon ezzel szemben 41,5 százalékot von el az állam. Igaz, ezen felül még vannak kisebb, kiegészítő járulékok, de ezekkel együtt sem lehet azt a következtetést levonni, hogy a környező országokhoz képest magasak lennének a magyarországi járulékterhek.
