Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megfontolásra javasolná az érték alapú ingatlanadó alkalmazását a legnagyobb önkormányzati szövetség főtitkára. Zongor Gábor a jelenlegi adórendszer egyik legkényesebb pontjával, az iparűzési adóval kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy ezt az adózási formát sem szabad figyelmen kívül hagyni a reform előkészítése során (erről már évek óta születnek előterjesztések a Pénzügyminisztériumban, de a parlamenti önkormányzati lobbi rendre megakadályozta a vagyoni típusú adó kiterjesztését).
Az iparűzési adóra évek óta panaszkodnak a vállalkozások, viszont ez az adó biztosítja az önkormányzatok összes bevételének 8-10 százalékát, ezért egy tollvonással nem lehet megszüntetni. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára hozzátette, hogy nem szabad egyedül az iparűzési adóra koncentrálni a helyi bevételek átszabásakor, annak egy átfogó, az adóerő-képességet, az adóbevételek felhasználását is értékelő vizsgálatba kell ágyazódnia. Zongor szerint érdemes volna végiggondolni, hogy a megyei önkormányzatok miként részesedhetnének a helyi adóbevételekből. A TÖOSZ eddig nem kapott meghívót a PM-től az adórendszerrel kapcsolatos tárgyalásokra, miközben az elmúlt napokban adószakértők, gazdasági kutatóintézetek már kifejtették véleményüket.
A főtitkár úgy véli, az érték alapú ingatlanadózás széles körű elterjedése bizonyosan egyszeri nagyobb költséggel járna, az adó kivetését megalapozó ingatlan-nyilvántartások folyamatos frissítésére, az indexálások elvégzésére ugyanis apparátust, háttérintézményt kell létrehozni. Főleg a rendszer „karbantartása” igényel különösen nagy odafigyelést, Zongor szerint Ausztriában is ezért akadozik az ingatlanadózás. A finanszírozás átalakítására vonatkozó kérdésünkre elmondta: az önkormányzatok kevésbé támogatnák azt a megoldást, hogy a központilag beszedett adókból részesedjenek (ez történik az szja esetében, és ötlet szintjén felbukkant már az áfával kapcsolatban is), az autonómia erősítése végett a helyben kivethető adók erősítését tartják szükségesnek.
Idén január elsejétől az iparűzési adónak már az 50 százaléka levonható a társasági adó alapjából – 2004-ben még 25 százalékos volt ez az arány. Az önkormányzatok számára ez kedvező megoldás, hiszen a helyi adó 100 százalékát először be kell fizetni, és csak utána csökkenhet a társasági adóalap. Elképzelhető, hogy a leírható rész további emelésére szánja el magát a kormány, ezzel a rendszer azonban a gyakorlatban az önkormányzatok részére történő adóátengedéshez közelítene, amely már az szja-nál is sok bonyodalmat okozott, és feleslegesen bonyolulttá is válna az adóelszámolás. Újabb kitörési irány lehetne az adóalap megváltoztatása: az adófizetés nyereség helyett árbevételhez való kötése sok problémát okozott már eddig is a külső körülményeknek kitett gazdálkodású (például agrár-) cégeknek, amelyeknek jelentős veszteség mellett is állniuk kellett a számlát.
Annyi biztosnak látszik, hogy az önkormányzati szektornak jelenleg mintegy 330 milliárd forint bevételt hozó iparűzési adó megszüntetése csak teljes kompenzáció mellett valósulhat meg. Nem mintha maguk a helyhatóságok nagyon ragaszkodnának ehhez az adófajtához: a nagy termelő cégek telephelyei és az ipari tevékenységnek otthont nem adó hasonló nagyságú önkormányzatok között nem volt ritka a százszoros bevételkülönbség sem.
