Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Már ez évben változhatnak az adóadminisztrációra vonatkozó jogszabályok, sőt a költségvetés bevételeit befolyásoló módosítást is tervez a kormány. A pénzügyminiszter a három legproblematikusabb adózási területből kettőnél lát lehetőséget viszonylag gyors változásra; úgy tudjuk, ezek közül az egyik az iparűzési adó. Beavatkozásra van még szükség az áfarendszerben és az élőmunka terheinél is. Draskovics Tibor pénzügyminiszter ma délelőtt tart tájékoztatót, ahol ismerteti elképzeléseit.
A vállalkozások szempontjából az iparűzési adó és a tb-járulékok csökkentése fontos, míg a lakosság az áfa mérséklését érzékelné közvetlenül. Nem gond, ha évközben módosulnak az adójogszabályok, a kedvező változásoktól nem ijednek meg a vállalkozások – mondta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki tegnap folytatott megbeszélést a pénzügyminiszterrel (az adótörvények visszamenőlegesen nem változhatnak az adózó számára kedvezőtlenül). Az elnök szerint a kormány részéről megvan a szándék az adómódosításokra, világos koncepció azonban még nincs, ám ennek kidolgozására még van idő. Az egyeztetésen jelezte a miniszternek, hogy csak akkor lehet tényleg hatásos a tehercsökkentés, ha az államháztartás kiadási oldalán is megtörténik a racionalizálás.
Ugyanezen a véleményen van az MSZP is, Kékesi Tibor országgyűlési képviselő így elképzelhetőnek tartja az évközi adómódosítást. Alapvetően olyan módosítások jöhetnek szóba, amelyek az adminisztratív terhek csökkentésén keresztül egyszerűsítéshez (mint például egyes tb-járulékok összevonása), vagy az adómérték mérséklésén keresztül az adófizetői fegyelem erősödéséhez, így a bevételek gyarapodásához vezetnek.
Az SZDSZ más állásponton van, szerintük évközi adómódosítás csak akkor engedhető meg, ha annak komoly oka van, mivel az mindenképpen a költségvetési bevételek megváltozásával jár. Horn Gábor, a párt ügyvivője úgy véli, az lenne célszerű, ha a kormány egy olyan átfogó adócsomag keretében tenné meg a módosításokat 2006. január 1-jei hatállyal, amely mögött a parlamenti pártok és a társadalmi szervezetek megállapodása áll.
Zara László adószakértő szerint az áfarendszer évközi módosítása még viszonylag egyszerűen kivitelezhető lenne, egyben emlékeztetett arra, hogy 1992-ben már volt példa évközi áfakulcs-módosításra. Nehézséget okozhat ugyanakkor egy esetleges módosítás minden hatásának kiszámítása. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy hozzányúljanak a – gyógyszerekre is vonatkozó – 5 százalékos adókulcshoz, így inkább a normál (25 százalékos) és a 15 százalékos kulcsok összevonása lehet politikai szempontból is kivitelezhető.
Az áfa esetében a felső, 25 százalékos kulcsnak legalább 4-5 százalékponttal kellene csökkennie ahhoz, hogy megjelenjen a fogyasztói árakban, ennél kisebb mérséklést ugyanis lenyelnek a kereskedők – osztotta meg véleményét lapunkkal Földes Balázs, a KPMG tanácsadó cég menedzsere. Az egykulcsos áfarendszerhez a középső áfakulcsba tartozó termékek adóterhét növelni kellene: itt már kisebb ütemű változás is beépül az árakba. Számításaik szerint 18-19 százalékos lehetne az egykulcsos áfa – hozzátették azonban, hogy ez több száz milliárd forinttól fosztaná meg a költségvetést. A pénzügyi kormányzat vélhetően nem akarja a jövedéki termékek adóterhelését csökkenteni, így e termékkörben a jövedéki adóval kompenzálna. Egykulcsos áfa egyébként az EU-n belül csak Dániában (25 százalék) és Szlovákiában (19 százalék) működött tavaly, míg a magyarhoz hasonló többkulcsos rendszereknél 25 százalékos felső kulcsot Svédországban alkalmaztak, máshol ennél alacsonyabb volt.
Az iparűzési adónál valószínűleg a fokozatos, évről évre történő csökkentés jöhet szóba. Az önkormányzatoknak ugyanis ez a fő adóbevételi forrásuk – évi 300 milliárd forintjuk származik belőle. Felvetődhet, hogy egy lépésben a társasági adóba olvasszák, vagyis nyereségalapúvá tegyék, ám ezzel nem javulna a versenyképesség, és nehéz volna jól kommunikálni a hirtelen 6-7 százalékponttal emelkedő adókulcsot is a befektetők felé – mondta lapunknak László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Kékesi Tibor is, szerinte inkább a nyereségadó-alapból levonható arányt kellene növelni.
