Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A népszavazás eredménytelenségével ismét megindultak a tárgyalások a magántőke bevonásáról az egészségügybe. A különböző parlamenti pártok és természetesen a szaktárca is törvényalkotó munkába kezdett, hogy a szolgáltatások privatizációja a kellő garanciák vállalása mellett történjen. A magánosításra jelenleg elsősorban az önkormányzati törvény ad lehetőséget. Emiatt a garanciavállalás a szerződő felekre hárul és nem szoríthatók ki a gyártók, ráadásul az osztályonkénti megszerzést is lehetővé teszi. A NAPI Gazdaság információja szerint a kormány koncepciójáról jelenleg ágazati egyeztetések folynak. Bár a népszavazás egy időre kivárásra kényszerítette a tulajdonosokat és a befektetőket egyaránt, lassan újra kezdődnek a tárgyalások. A várpalotai önkormányzat közbeszerzési eljárás alapján keres jelenleg a városi kórház és rendelőintézet működtetésére befektetőt.
Az egészségügyben klasszikus privatizációról nem lehet beszélni, hiszen csak a szolgáltatások kerülnek magánkézbe, az ingatlanok, eszközök továbbra is állami, illetve önkormányzati tulajdont képviselnek – így történt ez a háziorvosi praxisok vagy a laboratóriumok magánosításakor, és így történne a rendelőintézetek és kórházak esetében is. Az előbbin segítene a szaktárca és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) konstrukciója, amely 25 milliárd forint hitelkerettel járul hozzá a járóbeteg-ellátó szakrendelők dolgozói privatizálásához. Igaz, a hitelt nem veheti fel külső befektető, de a munkavállalóknak először valamilyen gazdasági társaságot kell alakítaniuk. Az indítás azonban jelentősen csúszik, hiszen tavaly szeptemberre ígérték és egyelőre még mindig nem nyújthatóak be a pályázatok.
A HospInvest Egészségügyi Befektetési Rt. tavaly vette át a kiskunhalasi és a körmendi kórház működtetését. A cég az ingatlanra csak használati jogot kapott, ugyanakkor vállalta a visszapótlást és a fejlesztést. Ebbe az is beletartozik, hogy saját költségen felújítja vagy bővíti a kórházak épületét. Az rt. a következő hét évben összesen 2,5 milliárd forintot költ majd fejlesztésre Kiskunhalason, elsősorban az épületre, illetve az eszközökre. A szolgáltatások ugyanakkor továbbra is államilag finanszírozottak. Adódik a kérdés, hogy miért érdemes a magyar egészségügybe befektetni, ismerve a szektor jelenlegi helyzetét, illetve amikor az ágazat szereplői folyamatosan azt hangoztatják, hogy alulfinanszírozott a magyar egészségügy. – Egy egészségügyi intézmény működése alapvetően két részre bontható, az ápolási és a kiszolgáló tevékenységekre – mondta a NAPI Gazdaságnak Gászpor Jenő, a HospInvest vezérigazgatója. Ez utóbbihoz tartozik egyebek között az anyagbeszállítás, a gyógyszerbeszerzés vagy például a patika működtetése és a takarítás is. Ezen tevékenységeket a kórházak többsége kiszervezi, ám Gászpor szerint jó szervezéssel ezt bent lehet tartani, ami költségtakarékosabb, sőt, akár még bevételt is eredményezhet. Ezzel együtt egy gazdasági társaságnak olyan hitelképessége lehet, amely a kapacitás és szolgáltatás bővítését segítheti. Ez utóbbihoz tartozhat a plasztikai sebészet vagy a hotelszolgáltatás, amelyeket ugyan az OEP nem finanszíroz, de így is plusz bevételt jelenthet a kórháznak. Mint Gászpor elmondta, a halasi és a körmendi kórházakon belül is úgynevezett egészségcentrumot kívánnak létrehozni, ezen belül is a szociális ellátásokat – hospice, idősgondozás – szeretnék bővíteni.
