Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az egészségkasszák taglétszáma egy év alatt kiugró mértékben, összesen 62,3 százalékkal gyarapodott. A számok értékelésekor persze nem árt azt is figyelembe venni, hogy míg az alkalmazottaknak már majdnem 60 százaléka tagja valamelyik magánnyugdíjpénztárnak, az egészségpénztárak esetében ugyanez az arány mindössze alig több, mint 8 százalék (van tehát még bőven tere a fejlődésnek).
Az egészségségpénztárak taglétszámának bővülésekor egyébként egyértelműen megfigyelhetőek bizonyos szezonális hatások. A belépők száma mindig az első negyedévben ugrik leginkább meg, ez a dinamika esetleg a tavaszi időszakra is kitarthat. Ennek oka valószínűleg az, hogy a munkáltatók az év elején kezdenek tárgyalásokat a pénztárakkal (nem egy esetben pályázatot írnak ki), a megállapodásra pedig a kisebb cégekkel hamarabb, a nagyokkal viszont csak hónapok múltán kerül sor. Érdekes módon azonban a tagdíjbevételeknél ennek hatása egyáltalán nem mutatható ki. Annak ellenére, hogy a munkáltatói tagdíj-hozzájárulásnak az összes befizetésen (ez tartalmazza az egyénileg lerótt tagdíjakat és a támogatásokat is) belüli aránya 2004 szeptemberére már közelítette a 88 százalékot. Ez az érték 2001 elején még csak 11,5 százalék volt. A szezonalitás csak az egyéni befizetésekre érvényes. Ezen a téren kiugróbb értékek a nyári és a téli hónapokban tapasztalhatóak. A tagok esetleg nyaralás és a téli szünet előtt töltik fel jobban számláikat (az egészségkasszák tagjai számos üdülőhelyen, sportcentrumban részesülnek kedvezményekben), bár a tényleges kiadások esetében már nem észlelhető a szezonális hatás. Kérdés, hogy a tavaly életbe léptetett, a sporteszközök beszerzésére és a gyógyüdülési kiadásokra vonatkozó összeghatárok hosszabb távon mennyire módosíthatnak majd ezen a helyzeten.
Az egészségpénztárak szakemberei szerint az adatok szezonális alakulását befolyásolják a különböző kormányzati elképzelésekről nyilvánosságra kerülő információk is. Tavaly és tavalyelőtt is akadt ilyen bőven. A Vitamin kassza illetékesei például ennek tulajdonítják, hogy 2004 lehet az első olyan év, amelyben a tagok nettó felhasználókká váltak. Az adatsorokból persze (főként az elhúzódó hatások és a fejlődés kétségkívül korai szakasza miatt) nem következtethetünk arra, hogy ha néhány hónapja nem terjed el a piacon, hogy az egészségpénztárak kedvezményezettsége megszűnik, miként változott volna a dinamika. Erre különösen azért nehéz következtetni, mert az egészségpénztárakra – a nyugdíjkasszáktól eltérően – nem a felhalmozás a jellemző.
A PSZÁF jelentése szerint 2004 első három negyedévében a kasszák bevétele a létszámgyarapodásnál nagyobb ütemben nőtt, ugyanez jellemzi a szolgáltatási kiadások értékét is. A pénztárak által kezelt vagyon azonban így is jelentősen (51,5 százalékkal) hízott az előző év azonos időszakához képest. A működési költségek ennél csekélyebb mértékben emelkedtek. Azok összetételében ráadásul – állapította meg a felügyelet – nem következett be számottevő változás.
