Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idén újra emelkednek az utasbiztosítási díjak. Tavaly a biztosítótársaságok attól tartva, hogy az E–111 majd konkurenciát támaszt az utasbiztosításoknak, nem emelték az áraikat, de mert a kereslet tavaly tovább nőtt, így az idén már infláció feletti mértékben növelik a szolgáltatások árát a társaságok. Igaz, van, ahol ez a termék szolgáltatási limitjeinek emelkedésével is együtt jár.
Utasbiztosítást ennek ellenére érdemes kötni, hiszen egy-egy utazás költségének csak egészen kis hányadát teszi ki a díj, miközben akár több száz ezer forintos, esetleg több milliós segítséget nyújtanak baj esetén. Ha az csak poggyászkár, akkor is jól jön a pénzbeli kártérítés, ám ha a betegségeket nézzük, jó, ha tudjuk: külföldön egészen másként működik az egészségügyi ellátás. Ahol az E–111 sem segít minden esetben: megeshet, hogy egy-egy orvosi szolgáltatásért akkor is fizetnünk kell, ha különben kiváltottuk az E–111-et. Ugyanígy nem segít az E–111 akkor sem ha például síbaleset elszenvedését követően helikopteres szállításra van szükség, továbbá a sítáborba utazó gyermekek sérülésekor a szülő kiutazásának fedezete nincs benne, ám utasbiztosítások ekkor is jól jönnek.
Kockázatosabb sportokra biztosítás azonban még az utasbiztosítások között sem mindenütt köthető. Nem árt tehát figyelni a kizárásokra. Jellemző, hogy a biztosítók a légzőkészülékes búvárkodást, a hivatásos sportolóként és versenyző sportolóként végzett sporttevékenységet (verseny vagy edzés), sziklamászást, hegymászást, az 5 ezer méter tengerszint feletti magasságon való túrázást, a barlangászatot sem vállalják be a kockázati körbe. Nem árt betartani a játékszabályokat, hiszen a biztosító kizárja a kockázatvállalásból azokat az eseményeket is, amelyek azzal összefüggésben következtek be, hogy sporttevékenység folytatása során a biztosított a szükséges védő felszereléseket nem használta, vagy az adott sportágra vonatkozó általánosan elfogadott szabályokat nem tartotta be.
Sportbiztosítás mégis köthető, ha nem is mindenhol. Például az Európai Utasbiztosítónál – felárért – a mindenkori, azaz a megkötött utasbiztosítás díjának további 50 százalékáért úgynevezett Sport Extra pótdíj megfizetése fejében olyan hobbiként űzött sporttevékenységre is kockázatot vállal a biztosító, mint a búvárkodás légzőkészülékkel (legfeljebb 40 méteres vízmélységig), a jetski, a motorcsónakkal vontatott ejtőernyőzés, a szikla- és hegymászás, a rafting, a vadvízi kenuzás, a canyoning, a hydrospeed. Azért itt is van kikötés: a sziklamászás, hegymászás, rafting, vadvízi kenuzás, canyoning és hydrospeed sportágakra vonatkozóan a biztosító kizárólag Európában vállalja a kockázatviselést, amiből még a Szovjetunió utódállamainak területét is kizárja. Pedig onnan sem olcsóbb a mentés.
Egy lapunk által megkérdezett biztosítási szakértő szerint a biztosításkötési szokásokra jellemző, hogy a környező, például volt szocialista országokba való utazások során a turisták az olcsóbb, így kevesebb szolgáltatást és alacsonyabb kártérítést tartalmazó utasbiztosítási csomagokat kötik meg, míg a távolabbi, különösen a tengeren túli utazások során a magasabb árú és szolgáltatástartalmú termékeket keresik.
Utasbiztosításból, ahogyan utazásból is két csúcsidőszak van az évben: a nyári és a téli, de mert az év hosszabb időszakában elérhetők sípályák, illetve egyre kedveltebbek az év bármely szakában a nyarat ígérő egzotikus utazások, ezért ma már az utasbiztosításokból is egyre több van az év más szakaszaiban. Jellemző, hogy bármilyen, Európán kívüli utazás esetén a biztosítótársaságok pótdíjat számítanak fel.
A szofisztikáltabb balesetbiztosítási konstrukciók persze köthetők versenysportolókra is, ilyesmit több sportszövetség is igénybe vett már. Különleges, egyedi sportbiztosítások Magyarországon nem köthetők, mivel minden biztosítás alapja a veszélyközösség, s itthon kevés lenne az érdeklődő. Ilyen konstrukciók elsősorban az Egyesült Államokban terjedtek el, mivel ott a speciális igényekből is nagy kereslet van.
