Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ami a gyógyszerpiacot illeti, átlagosnak egyáltalán nem volt nevezhető a 2004-es esztendő, ehhez méltóan sikeredtek az utolsó hónapok, amikor ismét dőlni látszik a papírforma. Az év első felében kitört árháborút júniusban fegyverszünet majd megállapodás követte. Ám a gyógyszerkasszát így sem sikerült megszabott keretei közt tartani, a hiány nagyobb lett a tervezettnél.
Tavaly februárban 23,5 százalékkal költött többet a lakosság medicinákra, mint egy évvel korábban: a növekedést részben a drágulás okozta, míg a fogyasztás hat százalékkal bővült. (A drágulás részben az 5 százalékos áfa bevezetésének, illetve a támogatások csökkentésének a következménye.) A szaktárca és a kormány akkor úgy találta, hogy ha nem tesz szigorú lépéseket, elérheti a 40–60 milliárd forintot is év végére a gyógyszerkassza hiánya. Ezért 85 százalékon befagyasztották az árakat, ez azonban fennakadt az Alkotmánybíróság kontrollján. Végül a gyártókkal megállapodva a fogyasztói árak maradtak 85 százalékon, a termelői árak visszakerültek 100 százalékra, és az így keletkezett költségekből az állam 12, a gyártók 9 milliárd forintot vállaltak magukra. A szakvezetők eredeti tervei szerint a befagyasztás akár 60–65 milliárd forintos megtakarítást is eredményezhetett volna, vagyis elég lett volna 239 milliárd forint a kiadásokra. Ehhez sokak szerint már akkor is kisebb csodára lett volna szükség, hiszen egy évvel korábban, 2003-ban 250 milliárd forintot költött az állam medicinákra. A lakosság ráadásul rendszerint felvásárlással reagál a gyógyszerbotrányokra. Ez elsősorban az év első felében volt jellemző, ami szintén növelte az állami kiadásokat. Októberben már biztos volt, hogy nem tartható a büdzsé, ám ma már ismeretes, hogy az elmúlt évi árbefagyasztással is 50 milliárd forintos deficitet sikerült produkálni. Mindezt úgy, hogy az év második felében a szubvencionált készítményeknél még felvásárlásról sem lehetett beszélni. Ez részben annak is köszönhető, hogy 2005 január elsejétől csak minimálisan emelkedtek a patikaszerek árai.
Piaci szereplők szerint a megfázásos tünetek és az influenza elleni gyógyszerek forgalma általában szeptember végén fut fel, és tavaszig marad magas szinten, ám ezen szerek egy jó része vény nélkül kapható. Ezen időszakban átlagosan 25 százalékkal emelkedik a patikák forgalma, az idén ennél nagyobb növekedésről számoltak be a gyógyszerészek. Történt mindez annak ellenére, hogy egyelőre távol tartja magát az országtól az influenzajárvány.
Tavaly összesen 289 milliárd forintot költött az állam medicinákra, 11 milliárddal többet mint a módosított előirányzat. Az idén talán nyugodtabb év elé nézhet a piac, az áfa már nem terhelheti a kiadásokat, a szakminiszter szerint pedig a fogyasztásnövekedés két számjegynél kisebb lesz a tavalyi 20 százalék után. Ettől függetlenül borítékolható, hogy az idei 284 milliárd forintos kassza nem lesz tartható.
