Magyarország az uniós források felhasználása szempontjából eredményes évet zárt: a 2004-es nettó pozíciónk – számítási módszertől függően – 51–73 milliárd forintos pozitívumot mutat – jelentette be Baráth Etele miniszter a kormány mai ülését követően.
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a tárcák 150 milliárd forint felhasználásáról döntöttek, ami a teljes keret 22 százaléka. A kohéziós alap esetében az EU öt új nagyberuházás megkezdéséhez járult hozzá, és további három projekt jóváhagyása az idei év első felében várható. Fontos eredmény, hogy teljes mértékben lekötöttük a tavalyi támogatási keretet, és elegendő javaslatot nyújtottunk be ahhoz, hogy a 2004–2006-os kohéziós pénzeket felhasználjuk – mondta Baráth. A strukturális alapokból 675,88 milliárd forint használható fel 2008 végéig, míg a kohéziós alapból a projektenkénti ütemterv szerint 2009-ig 278 milliárd forint.
A kormány elfogadta a többcélú kistérségi társulások 2005-ös normatív működési támogatásáról szóló kormányrendeletet – mondta Lamperth Mónika belügyminiszter. Idén 9 milliárd forint jut működési támogatásra, ami hozzájárul a kisebb településeken élők életminőségének javulásához. A normatív működési támogatásra a rendelet alapján azok a november 30-ig megalakult kistérségi társulások jelentkezhetnek, amelyek többcélú kistérségi társasággá alakultak át a társulásról szóló törvény rendelkezése szerint. Január végéig lehet bejelenteni az igényeket, majd február 22-ig bírálják el azokat.
Románia a verespataki aranybánya ügyében együttműködő magatartásról adott tanúbizonyságot: minden készen áll egy közös ad-hoc bizottság felállítására, amely a Tisza vízgyűjtő medencéjének esetleges környezeti ártalmát vizsgálná. Hazánk decemberben, Románia pedig a napokban küldte el a delegáltak névsorát. Ennek köszönhetően hazánk nem hagyható ki a verespataki bányát érintő környezetvédelmi döntésekből – mondta Batiz András kormányszóvivő.
