Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ötven helyett csak 40 százalékos támogatási intenzitásban részesülhetnek beruházásaik után a mezőgazdasági, erdészeti tevékenységet végző vállalkozások egy tavaly év végén elfogadott kormányrendelet szerint, ami az egy évvel korábbi szabályozást módosítja. A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének újraszabályozásával egyúttal kikerültek az adókedvezményre jogosult körből a halászati vállalkozások. A támogatási intenzitás azt mutatja, hogy mekkora támogatásban részesülhet a vállalkozás a jelenértéken számolt beruházási érték, költség, ráfordítások arányában.
A Pénzügyminisztérium (PM) tájékoztatása szerint a változás alapja a közösségi jog, s arról egyeztettek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal is. Az ágazatban 2003-ban és 2004-ben – egy kivétellel – kizárólag élelmiszer-higiéniai fejlesztésekhez kértek kedvezményt – érvelt a változás mellett a tárca. Az elmúlt két évben 2,6 milliárd forint értékű beruházás indult meg kedvezmények igénybevételével ezen a területen; változatlan igények esetén a támogatási intenzitás 10 százalékpontos mérséklése 260 millió forinttal csökkentené a keretet.
Számos más ponton is változott a rendelet, kikerült például a szabályozásból, hogy nem igényelhető adókedvezmény azon nagyberuházásokhoz, amellyel a beruházó az érintett termékpiacon 25 százaléknál nagyobb részesedéshez jutna vagy 5 százalékkal nagyobb mértékben növelné az ipari kapacitásokat. A pénzügyi tárca ebben az esetben is a közösségi jogra hivatkozik (más esetekben a megváltozott társasági adótörvénnyel történt meg a harmonizáció). A multilaterális keretszabály szerint csak az Európai Bizottság jóváhagyásával engedélyezett, azaz 100 millió eurót meghaladó fejlesztési programok esetében kell a versenykorlátozás szempontjait figyelembe venni.
Jócskán megnöveli az adminisztrációs terheket a rendelet módosítása – mondta lapunknak Nink Gabriella, a KPMG tanácsadó cég adópartnere. A jelenértéken legalább 50 millió eurót elérő beruházási érték, költség, ráfordítás és személyi ráfordítás esetében például ezentúl be kell szerezni az ipari termékekre vonatkozó, EGK-rendeletben szabályozott Prodcom lista szerinti besorolást vagy ha szolgáltatásról van szó, a CPA-besorolást. A PM szerint erre azért van szükség, mert az 50 és 100 millió euró közötti értékű beruházások esetében tájékoztatni, 100 millió euró felett pedig jóváhagyást kell kérni az Európai Bizottságtól, amihez viszont kellenek ezek az adatok.
A módosítás újra a magyar szabályozás alapján határozza meg a kis- és középvállalkozói kört: ez volt a helyzet tavaly januárban is, ám május 1-től, az EU-csatlakozás idejétől egy EK-bizottsági rendeletre hivatkozva újradefiniálták a kkv-kat. Időközben azonban elkészült a magyar kkv-törvény, aminek 2005. januártól érvényes szabályozása megfelel az EK rendelkezéseinek. Így azok a vállalkozások tartoznak a kkv-k táborába, amelyek éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró, vagy mérlegfőösszege 43 millió euró és nem foglalkoztat 250 dolgozónál többet.
Fontos változás még, hogy bővült a kedvezmény alapjául szolgáló beruházási értékben figyelembe nem vehető tárgyi eszközök köre. Idén januártól már nem csak a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök, a de a korábban használatba vett, állami támogatásban részesült eszközök sem számíthatók be. Szintúgy „indexre került” a csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló társaságtól beszerzett eszköz. Szigorítást jelent az is, hogy a személyi jellegű ráfordításoknál csak a beruházás üzembe helyezését követő harmadik adóév végéig újonnan létrehozott munkakörök utáni ráfordítások 24 havi összege érvényesíthető a kedvezmény igénylésekor – korábban nem volt időlimit.
