Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly az első tíz hónapban 92 ezer tonnával, csaknem 20 százalékkal csökkent a vágósertések értékesítése az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) adataiból. A tavaly értékesített sertések kilogrammonkénti ára átlagosan 262 forint volt, a hizlalók bevétele így még támogatással együtt sem érte el a 278 forintot, miközben az átlagos önköltség 289 forint volt. Ezek alapján a sertéstartók kilogrammonként 11 forint veszteséget szenvedtek el, ami csökkenhetett volna, ha az agrártárca az év végéig folyósítja az ágazati támogatásokat – emlékeztetett Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára, hozzátéve: a szervezet hiányolja az idei vágósertés-szabályozást.
A sertésállomány a KSH adatai szerint tavaly augusztusban csaknem 4,4 millió volt – azaz az egy évvel korábbitól 15 százalékkal maradt el –, december elejére pedig 4,2 millióra csökkent tovább az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) prognózisa szerint (NAPI Gazdaság, 2004. december 9., 15. oldal). Amennyiben a csökkenés ilyen ütemben folytatódik, másfél-két év múlva a magyar fogyasztók igényeit nagyrészt importból kell teljesíteni – hívta fel a figyelmet Horváth. A főtitkár szerint az ágazat további leépülése esetén rendszeressé válhat a magyar gabona elhelyezési gondja, ráadásul minden egyes sertéstelep megszüntetése nyomán 30-40 ember marad munka nélkül. Emiatt a MOSZ azt várja az agrárminisztertől, hogy erre az évre minél előbb hirdesse meg az EU előírásainak megfelelő módon előállított vágósertések támogatását biztosító rendeletet és folytassa a tavaly ősszel „megszakított” kifizetéseket.
Azzal az agrártárcánál is tisztában vannak, hogy csökken az állomány, mivel a termelők egy része felhagyott a hizlalással. Az agrárminiszter még a MOSZ decemberi kongresszusán elmondta, hogy állatjóléti támogatásokra 9,8 milliárd forintot terveztek, de októberig – amikor felfüggesztették ezt a támogatást – 13,5 milliárd forint értékű támogatási jogosultságot szereztek a gazdálkodók. Ebből csaknem 2 milliárd forint kifizetése – természetesen kamatostul – erre az évre húzódik át. A miniszter utóbb utalt arra, hogy az idei költségvetési keret biztosításához a tavalyi vidékfejlesztési maradvány pénzek átcsoportosítását még jóvá kell hagyatni Brüsszellel. Amennyiben ez nem történik meg, akkor 2005-ben a tárca nem tudja támogatni a nemzeti keret terhére az állatjóléti és egyéb állattenyésztési beruházásokat.
