Idén új finanszírozási módszert vezetett be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a járó- és fekvőbeteg-ellátásban. Az úgynevezett volumenkorlátos rendszer lényege, hogy a 2003-ban a járó- és fekvőbeteg-ellátásban elért teljesítmény éves összegének 98 százalékát tekintik a biztonsággal és jó színvonalon finanszírozható volumennek és 2004-től az egészségbiztosító az egészségügyi szakellátókat ez alapján finanszírozza. Bár a degresszív szabályok már tavaly is érvényesek voltak, igazából az idei évtől alkalmazta ezeket szigorúan az OEP. Erre elsősorban az indokolhatatlan teljesítményt felmutatókkal szemben volt szükség. Korábban az intézmények két módon tudtak több pénzhez jutni. Egyrészt minél több beteget vonzottak magukhoz, így ténylegesen megnőtt a teljesítményük. A másik megoldás a teljesítmény látszólagos növelése volt, például, ha egy kórház sebészete ambulánsan ellátott egy törött bokát, kapott érte egy egységnyi összeget, de ha ezt a beteget befektette – egyébként teljesen fölöslegesen – három napra a kórházba, akkor ennek tízszeresét is megkaphatta. A szaktárca szerint az új rendszerben a tervezhető teljesítményhez tervezhető bevételt kalkulálhatnak az intézmények. Azoknál a szolgáltatóknál, ahol nem tervezhető a beavatkozás vagy a gyógyítás – a sürgősségi, az intenzív vagy az égési osztályok –, de folyamatosan magas színvonalon kell rendelkezésre állni, bevezették a fix díjat, amelynek értéke ágyanként és naponta 1000 forint.
A módszer bevált és az év végi maradvány hétmilliárd forint lett, ebből ötmilliárdot mindenképpen szétosztanak a kórházak között, erre törvényi kötelezettsége van az OEP-nek – mondta a NAPI Gazdaságnak Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke. A maradék kétmilliárdot – a pénzügyi tárca döntése szerint – vagy a tizenkettedik havi gyógyszerkassza feltöltésére használják, vagy szintén szétosztják az ellátók között.
