Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előző esztendők tapasztalatai szerint az év végi gyógyszerhiány olyan automatikusan köszönt a lakosságra, mint a karácsony vagy a szilveszter. Az idén azonban sikerült komolyabb felvásárlási láz nélkül megúszni az utolsó hónapokat. Novemberben ugyan voltak „rossz napok”, ám nem bizonyultak tartósnak. Ez részben a még nem jelentkező influenzajárványnak köszönhető, valamint annak, hogy az év elejétől csak minimálisan vagy egyáltalán nem drágulnak a medicinák. A mostani nyugalmat azonban viharos hónapok előzték meg, ami részben Kökény Mihály miniszter távozásához is hozzájárult.
Már az év első hónapja után látható volt, hogy ha a kormány nem tesz szigorú lépéseket, a tervezettnél jóval nagyobb lesz a gyógyszerkassza hiánya. 2004. január elsejétől ötszázalékos áfa terheli a gyógyszereket, ezzel együtt változott a támogatott termékek köre, így februárban 23,5 százalékkal költött többet a lakosság medicinákra, mint egy évvel korábban. A növekedést részben a drágulás okozta, ráadásul a fogyasztás is hat százalékkal bővült.
Magyarországon évről-évre 15–20 százalékkal növekszik a gyógyszerkassza – az uniós tagállamokban ezzel szemben 5–10 százalék a dinamika. Tavaly 250 milliárd forintot költött az állam gyógyszertámogatásra, az idén 239 milliárdos volt a kassza, ám az év végére a teljes kiadás 280 milliárd körül lesz. Az év elején a kormány úgy döntött, hogy az árak befagyasztásával kívánja megfékezni a kassza túlfutását. A gyártók ultimátumot kaptak, amely szerint vagy befizetik az OEP-kasszába a támogatott készítmények termelői árának 15 százalékát, vagy a piacon lévő valamennyi gyógyszerre hatósági árat vezet be a kormány. Végül csak néhány gyártó volt hajlandó a befizetésre, erre válaszként valamennyi patikaszer árát 85 százalékon hibernálták. Ezt azonban az Alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek találta, és az intézkedést megsemmisítette.
Ezt követően az egészségügyi kormányzat és a gyártók tárgyalóasztalhoz ültek, az így született megállapodás szerint a szubvencionált készítmények árát euróban határozták meg. A gyártók vállalták, hogy ezen szerek termelői árát csak akkor emelik, ha az euró árfolyama meghaladja a 265 forintot. Ennek alapján 2006 végéig nem várható ezen termékkörben jelentős fogyasztóiár-drágulás. A kassza terhein ugyanakkor az állam és a gyárak közösen osztoznának. Ez utóbbiaknak akkor kell a zsebükbe nyúlniuk, ha a terhelés a fogyasztás emelkedése miatt nő. A szaktárca számításai szerint azonban jövőre a korábbi tendenciák ellenére csak egy számjegyű lesz a fogyasztásnövekedés. Az idei költségekből nyolcmilliárdot a gyártók, 12 milliárd forintot pedig az állam vállalt. A nem támogatott készítmények ára csak december 31-éig van 85 százalékon fixálva.
Ám az már tudható, hogy a több mint ötezer medicina átlagosan csak öt százalékkal drágul. Összesen hatszáz gyógyszer árát emelik vissza az áprilisi 100 százalékra, az összes többi ennél kisebb mértékben vagy egyáltalán nem drágul. A támogatott patikaszerek ára vélhetően átlagosan 7 százalékkal emelkedik.
