Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új tagállamok belépése az Európai Unióba 25 százalékkal növelte az úgynevezett nagyüzemi növénykultúrák, azaz a gabona, a repce, a kapás- és takarmánynövények területét – derül ki egy francia felmérésből. Az EU-csatlakozással kapcsolatos várakozások egy része ugyanakkor az intervenciós rendszer ellenére Magyarországon nem igazolódott be – legalábbis egyelőre. Elmaradt például a termőföld árának korábban várt növekedése – mondta lapunknak Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a területalapú támogatások megjelenésével szinte egyidejűleg növekednek a szabadpiacon a termőföldbérleti díjak, amelyeket véleménye szerint a spekulánsok vernek fel. Céljuk, hogy – egy ideig a magas díj megfizetését is vállalva – a hosszú távú földbérleti szerződések révén elővásárlási jogot szerezzenek a majdan megvásárolni kívánt területre. Ezek a „spekulánsok” leginkább a földtörvény módosítása óta főként a Dunántúlon jelen lévő, főként külföldi társaságok, amelyek kíméletlen versenyre kényszerítik azokat a gazdálkodókat, termelőszövetkezeteket is, amelyek már régen az adott helyen gazdálkodnak és termőföldművelésből szeretnének megélni – mondja Jakab. A Magosz elnöke szerint az államnak sincs joga a piaci díjaknál drágábban bérbe adni a földjeit. Ezzel az érdek-képviseleti vezető arra az állami kezdeményezésre reagált, aminek nyomán az összesen 370 ezer hektár állami földterület jelenleg érvényben lévő haszonbérleti díjai csaknem megduplázódhatnak. A földbérleti díjak emelése a kisebb gazdaságokat hátrányosabban érintheti, mint a tőkeerősebb nagyokat, miközben a kormány „mindenhol az EU-ra hivatkozik”. A Magosz a versenysemlegesség elvének betartását kéri a kormánytól – teszi hozzá Jakab István, miközben Németh Imre agrárminiszter éppen a jelenlegi bérleti rendszer kapcsán véli úgy, hogy sértheti az esélyegyenlőség elvét.
Elmaradt a földárak korábban megszokott, dinamikus emelkedése a www.foldbroker.hu szakértője szerint is. Fűr Zoltán rámutat arra, hogy a legalább 25 százalékosra becsült drágulás helyett lényegében a tavalyi árakon, hektáronként átlagosan 400 ezer forintért lehet termőföldhöz jutni. A keresleti oldalon a szakértő szerint is újra megjelentek az érdeklődő külföldiek, akik a méretgazdaságosság nyújtotta előnyöket kihasználva gazdálkodnának Magyarországon. A hazai befektetői réteg esetében azonban továbbra sincs áttörés; bár januárban és szeptemberben még élénk érdeklődés jellemezte a földpiacot, jelenleg összességében változatlanul alacsony kínálat párosul alacsony kereslettel.
A szakértő szerint korábban mindig a várakozások mozdították felfelé az árakat, például az EU-csatlakozás hatásával, illetve a földalapú támogatások megjelenésével kapcsolatban. Mostantól kezdve előreláthatóan már csak a valós kereslet alakulása, illetve jogszabályváltozás mozdíthat a földárakon, hiszen már nincs újabb információ, amely a befektetők döntéseit alapvetően befolyásolhatja. Folyamatosan hallani ugyan pletykákat arról, hogy a kormány könnyítené a belföldi (például mezőgazdasági) jogi személyek számára a földtulajdon szerzését, erre a választások közelsége és egyéb okok miatt Fűr egyelőre kevés esélyt lát.
A bérleti díjak esetében Fűr Zoltán szerint kulcsinformáció a földalapú támogatások megjelenése és ezek tényleges kifizetése, várhatóan január–februárban. Ez „megmozdíthatja” a bérlőket és a bérbeadókat, hiszen minden termelő számára világos lesz, hogy a terület a minőségtől, művelési eredménytől függetlenül új, fix összegű, évente növekvő, biztos és a jelenlegi nyereséggel összemérhető jövedelemforrást kapott. A bérleti díjak az idei, hektáronkénti átlagos 10 ezer forintról jövő évtől akár a kétszeresükre is emelkedhetnek, ez pedig a földkeresletre és a földárakra is visszahathat.
