Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lelkes tapssal jutalmazták a miniszterelnök felszólalását a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) küldöttei a szervezet kongresszusán. A lapunk által megkérdezett szövetkezeti elnökök többsége Gyurcsány Ferencnek leginkább azt a kijelentését értékelte, amely szerint „a napi politikát távol kell tartani a mezőgazdaság ügyeitől”.
A kormányfő sürgette, hogy a mezőgazdaság szereplői az alapvető kérdésekben – így a föld-, illetve a birtokpolitika terén – egyezzenek meg, s egyetértett a MOSZ elnökével, Nagy Tamással abban, hogy „el kell indítani a felvásárolt üzletrészek értékesítését”.
A szövetkezetek 2001-ben a nem vásárolhatták meg a szövetkezeti üzletrészeket, az Orbán-kormány azonban belekezdett a felvásárlásukba. Végül mintegy 700 szövetkezet csaknem 70 milliárd forint értékű üzletrésze került állami tulajdonba.
Határozatot hozni és dönteni könnyű, de ezeket az üzletrészeket a magyar adófizetők, illetve a magyar adófizetők pénzéből a kormány kétszer fizeti ki – mondta Gyurcsány. Egyszer már ugyanis kifizettek csaknem 70 milliárd forintot egy olyan vagyonért, amelynek a hasznosulása semmit nem hozott a nemzeti közösségnek, a magyar mezőgazdaságnak. Ez az összeg harmada a 2002-es összes mezőgazdasági támogatásnak. A kormánynak a visszavásárlás a miniszterelnök szerint akár 10–30 milliárd forintjába is kerülhet.
Németh Imre agrárminiszter szerint az állam által teljes mértékben hitelből felvásárolt, több mint 64 milliárd forint értékű üzletrész értékesítését minél előbb el kell kezdeni, ennek azonban „költségvetési korlátai” vannak. A hitel fedezete éppen a felvásárolt üzletrész, s ahhoz, hogy azt értékesíteni lehessen, ezt a fedezetet meg kell szüntetni, itt tehát súlyos tízmilliárdokat kell betenni a kasszába az értékesítés előtt – mondta Németh, aki szerint ennek ellenére szeretnénk biztosítani ezt a lehetőséget.
Lengyel Zoltán, a Fidesz – MPP agrárpolitikai kabinetjének vezetője egyetért az állami üzletrészek értékesítésével, bár az üzletrészügy rendezése már két éve adóssága a mostani kormányzatnak. Véleménye szerint a rendezést 2002 után minden területen folytatni kellett volna, be kell tehát fejezni a szövetkezeti üzletrészek felvásárlását, ott is, ahol felszámolás alá esett a szövetkezet vagy nem fejezték be a vagyonnevesítést. Ahol pedig nem lett nevesítve az üzletrész, ott az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint kártalanítani kell az érintetteket. Lengyel szerint a visszavásárlás kedvezményeit a most változó uniós agrárpolitika függvényében lehet majd eldönteni, az eddigi gyakorlat szerint kamattámogatás, hosszabb távú megállapodás is szóba kerülhet.
