Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar termelőket több szempontból is csalódás érte az EU-csatlakozás kapcsán – jelentette ki Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára. Véleménye szerint egyelőre nem váltak be az uniós csatlakozás iránti pozitív várakozások, amelyek fő oka az ágazatban a kiszámíthatóság, a termelési és értékesítési biztonság iránti igény volt. Az uniós agrárpolitika szinte teljes átrendezését követelő reform és mindenekelőtt a magyar kormány döntésével választott területalapú támogatási rendszer alkalmazása azonban nemcsak váratlan, de az árutermelő gazdaságok számára hátrányos fordulatot jelent. A várakozásokkal ellentétben a magyar termékek nem nyertek több száz millió eurós piacot, hanem gyors ütemben kiszorulnak a hagyományos piacaikról is, a régi uniós országokból vámmentesen érkező áruk ugyanis szűkítik az értékesítési lehetőségeket.
Egyelőre nem igazolódtak a gabonaintervencióhoz fűzött várakozások sem, s a kudarcban nagy része van az agrárigazgatásnak. A MOSZ figyelmeztetése és kezdeményezése ellenére nem történt például időben intézkedés a szükséges és megfelelő tárolókapacitás létesítésére. Emellett nemhogy támogatáshoz nem jutottak eddig a gazdálkodók, de a mai napig egyetlen ígérvényt sem kaptak az erre való jogosultságról, holott az igazolásokat a vonatkozó jogszabály szerint november 30-ig meg kellett volna kapniuk. Ez nehezíti a mérlegkészítést is, nem beszélve az adófizetésről. A MOSZ ráadásul nem látja biztosítottnak a területalapú EU támogatás nemzeti kiegészítése (top up) és az – EU-val elfogadtatott – egyéb nemzeti támogatások költségvetési fedezetét.
Mivel eddig „épkézláb” agrárprogramot nem sikerült összeállítani, legalább az uniós csatlakozás eddigi tapasztalatai alapján ismét számba kellene venni a magyar mezőgazdaság feladatait – véli a MOSZ. Nem mindegy például, milyen lesz a jövőben a támogatási rendszer, mivel a mostani három évig működhet, s két évvel hosszabbítható. A szervezet e kétéves hosszabbítás mellett van, s a kérdés eldöntését sürgeti, figyelemmel arra, hogy az EU agrárreformja és a WTO-tárgyalások nyomán felvetődött az is, lehet-e egyáltalán hosszabbítani.
A MOSZ azt is kezdeményezi, hogy a magyar agrártermelés 30 százalékát adó sertés- és baromfiágazatokban az ez évi szinten maradjon fenn a haszonállat-tartási támogatás. Mivel a jövő évi agrárbüdzsé ennek feltételeit nem teremti meg, a célra forrás átcsoportosítással javasolnak megoldást találni. Emellett úgy vélik, hogy az abrakfogyasztó ágazatok felzárkóztatása érdekében a nemzeti szabályozás keretén belül 2007-ig célprogramra van szükség.
