Magyarország a bruttó hazai termék (GDP) csupán öt százalékát költi közbeszerzésre, ez a mutató lényegesen alatta marad az uniós országok 14 százalékos értékének. A tavaly elfogadott új közbeszerzési törvény teljes mértékben követi az európai uniós normákat.
A jogszabály talán legfontosabb változása, hogy 2004. február 1-jéig megszünteti a hazai vállalkozókat jelenleg megillető kedvezményeket. Magyar vállalkozók ezzel szemben már május 1. előtt is részt vehettek a tagállamok által meghirdetett közbeszerzési pályázatokon. Ezt az 1994. február 1-jén hatályba lépett Európai Megállapodás biztosította, ami szerint ezen uniós tendereken a magyar vállalkozók a tagállamokban bejegyzett vállalkozásokkal azonos feltételek mellett vehettek részt.
Ugyanakkor - szintén az Európai Megállapodásból következően - 2004. február 1-jétől Magyarországnak is meg kellett nyitnia közbeszerzési piacát az EU más tagállamaiból érkező vállalkozók előtt. Ez egyrészt a belső piacba történő integráció folyamatának része, másrészt az uniós tagságból következő kötelezettség. Változást jelent az is, hogy az úgynevezett közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű beszerzések esetében a hazai ajánlatkérők az unió szintjén kötelesek közzétenni ajánlati felhívásaikat, azaz az Európai Unió hivatalos lapjában, illetve adatbázisa útján kell meghirdetniük a beszerzéseiket, amelyekre az EU más tagállamaiban letelepedett vállalkozások is benyújthatnak majd ajánlatokat.
